Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 1. szám - RECENZIÓK - Kasuba Judit (ism.): Die Ansiedlung der Deutschen in Ungarn
168 Egyháztörténeti Szemle XV/1 (2014) Die Ansiedlung der Deutschen in Ungarn. Beiträge zum Neuaufbau des Königreiches nach der Türkenzeit. Hrsg, von: Seewann, Gerhard — Krauss, Karl-Peter - Spannenberger, Norbert. München, Oldenbourg, 2010. (Buchreihe der Kommission für Geschichte und in Kultur der Deutschen Südosteuropa, 40) 233 old. Ezzel a címmel (magyarul: A németek betelepülése Magyarországra. Adalékok a Királyság török kor utáni újjáépítéséhez) jelent meg 2010-ben az a tanulmánykötet, mely a 2008. október 2. és 4. között Pécsett rendezett nemzetközi konferencia dolgozatait fogja össze. A konferencia célja a 18. századi Magyar Királyság újratelepítésének bemutatása volt a Pécsi Tudományegyetem és a délkelet-európai német kultúra és történelem intézete (Institut für deutsche Kultur und Geschichte Südosteuropas) együttműködésének keretében. A tanulmánykötet a németek 18. századi betelepítésének folyamatát, annak szereplőit és hatásait vizsgálja meg a Magyar Királyság gazdaságára és társadalmára nézve, mindezt új kutatási szempontok, valamint további kutatási lehetőségek felvázolásával. A konferencia egyik legfontosabb eredményét Gerhard Seewann professzor ismerteti a könyv előszavában, miszerint a németek betelepítése elsősorban gazdasági meggondolásból történt, az agrárkonjunktúra mozdította elő, és egyaránt kellett alkalmazkodnia az országhoz, illetve az uralkodók reformtörekvéseihez. A tíz tanulmányt tartalmazó kötet német, osztrák és magyar történészek kutatási eredményeit ismerteti német nyelven, akik makro- és mikrotörténeti síkon vizsgálják meg a betelepítések egy-egy kérdéskörét. Helyet kap a betelepítések gazdasági, társadalmi és egyháztörténeti szempontból való vizsgálata is. Szerkezetileg a tanulmányok logikusan épülnek egymásra. A betelepítések osztrák és magyar historiográfiai áttekintését két közigazgatási, a Habsburg-állam betelepítés politikáját ismertető tanulmány követi, majd három gazdaságtörténeti és ugyancsak három igen fontos egyháztörténeti tanulmány, melyek egyben felhívják a figyelmet egy eddig hazánkban elhanyagolt, de nagyon jelentős egyháztörténeti forrás- csoportra. A kötetet végül egy nyelvtörténeti tanulmány zárja. Elsőként Spannenberger Norbert tanulmánya a 18. századi betelepítések interpretációját ismerteti az osztrák és magyar historiográfiában. Először a német nyelvű „összosztrák” történelemre vonatkozó munkákat és szerzőiket mutatja be három korszakra osztva; a világháborúk előttire, a két világháború közöttire és a háborúk utánira. Ezek a művek a német nép középkor óta való folyamatos jelenlétét és kultúraközvetítő szerepét hangsúlyozzák a Kárpát-medencében, mint a német nép legfontosabb küldetését. A 18. századi betelepítéseket pozitívan értékelik, és fő mozgatójuknak a Habsburg uralkodóházat tekintik. Sajnálattal állapítja meg a szerző, hogy a két világháború közötti időszaktól kezdve a betelepítések vizsgálata egyre inkább háttérbe szorult, és a Bánát területére redukálódott. Ezzel szemben a magyar nyelvű historiográfia a betelepítéseket negatívan ítélte meg, az ország nemzeti törekvéseivel ellentétes folyamatnak. Spannenberger megállapítja, hogy két ellentétes, egymás mellett létező történeti értelmezése volt a 18. századi betelepítéseknek, melyek kétoldalú diskurzusokat nem
