Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 1. szám - DOKUMENTUMOK - Szvitek Róbert József: Ellenségeskedés a dunántúli evangélikusok és reformátusok között az 1630-as években
Ellenségeskedés a dunántúli evangélikusok és reformátusok között... 111 el a nagyobb veszteségeket. Ha az áttérésre biztató szavak nem voltak elégségesek, a lelkészek az erőteljesebb meggyőzési formáktól sem riadtak vissza, melyekben élen járt Csillag Dávid2« és Szakonyi Kóbor János.3° A legkirívóbb eseteket Szobi Gergely követte el, aki az inkei lelkészt háborgatta, a segesdi lelkészhez pedig levelet írt, amelyben ariánusnaka* nevezte (Ld. 4. sz. levél.). Az áttért somogyi és zalai egyházak száma oly mértéket öltött, hogy 1631-ben az evangélikusok a somogyi és zalai maradékegyházhoz Ládonyi Ferenc légrádi esperes mellé alesperesnek Csillag Dávidot nevezték ki,32 akinek nemcsak jó helyismerete volt, hanem személyes kapcsolatban is állt az itteni református lelkészekkel, hiszen korábban közéjük tartozott. A Zala és Somogy megyében ismert áttért települések két tömbben helyezkedtek el. A zalai falvak tömbjeaa - a Szentgrót közelében fekvő Kisgör- bő kivételével - a Hódoltság peremvidékén, Kanizsa és Egerszeg között félúton fekszenek, Somogybán - Marcali kivételével - mind az egyházmegye központjához, Légrádhoz közel fekvő falvak.34 A folyamat megállítására lehetett válasz az 1631. május 28. és 30. között Körmenden megtartott református zsinat, ahol 16 pontban összefoglalták az evangélikusok és 7 pontbanas a katolikusok tanításait, amelyekre nemet mondanak, vagy nem helyeslik azokat.36 Érdekes, hogy evangélikus tanítások ellen kétszer annyi kifogásuk volt, mint a katolikusé ellen, tehát jobban tartottak evangélikus hittestvéreiktől, mint a katolikus egyháztól, ami érthető is volt, hiszen az 1630-as évek elején a legtöbb áttért református gyülekezet az evangélikus egyházhoz csatlakozott a Dunántúlon. * 31 32 33 34 * 36 Pálfi János Kis Bertalannak. A püspök arról írt, hogy a török fogságból szabadult nánai Csöndör Benedek kérte Kanizsai ítélkezését, mert fogsága alatt felesége, Kövi Ilona házasságtörést követett el, amelyből gyermek is született, majd Rábasebesen hozzáment Borda Györgyhöz, akitől szintén gyereke lett. A püspök először a világi hatósághoz utasította a kérelmezőt, de annak rossz anyagi helyzetét figyelembe véve mégis inkább püspöktársához irányította, hogy ő rendezze ügyét, mivel Sebes falu Vág filiája, amely Kis János püspöksége alá tartozik, másrészt pedig a keresztúri evangélikus lelkész adta össze Kövi Ilonát az új házastársával (Ld. 8. sz. levél.). '■“> Csillag (Csillagh) Dávid nagyszombati születésű, 1627 és 1631 között dobronoki lelkész. Az 1631. június 25-i csepregi zsinaton áttért a reformátusoktól az evangélikus egyházba. Ugyanekkor gelsei lelkésszé, valamint a somogyi hívek kérésére a somogyi és zalai maradékgyülekezetek alesperesévé választották. Payr, 1924. 410., 437. p.; Köblös-Kránitz, 2009.365. p. 3° Szakonyi Kóbor János, másként Végh Szakonyi János 1625-től marcali evangélikus lelkész. 1632 előtt már surdi prédikátor, de hamarosan újra Marcaliban szolgál, mert e minőségében részt vett az 1636. február 27. és 29. között Kiskomárban tartott református egyházmegyei gyűlésen, és bármennyire is biztatták, hogy térjen át, erre nem volt hajlandó. Payr, 1924. 482. p.; Thury, 1998. 329. p. Ld. 11. sz. levél. 31 Ebben az időszakban ariánusoknak nem az Arius (260 k-336) által alapított eretnekséget értették, amely szerint a Fiú nem egylényegű az Atyával, mert a Fiú az Atya teremtménye, hanem az unitáriusokra használt megnevezés. 32 Payr, 1924.437. p. 33 Ezek: Gelse, Hahót, Söjtör. 34 Ezek: Csurgó, Marcali, Ötvöskónyi, Segesd, Somogyudvarhely. 33 A jegyzőkönyv 8 pontot említ, de hiányzik az 5. pont. 36 EFK. Cat. VI. Relig. Tit. III. k. No. 1. föl. 266-267.
