Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 1. szám - DOKUMENTUMOK - Szvitek Róbert József: Ellenségeskedés a dunántúli evangélikusok és reformátusok között az 1630-as években
Dokumentumok Ellenségeskedés a dunántúli evangélikusok és reformátusok között az 1630-as években Szvitek Róbert József „Mikor [Kanizsai Pálfi János református püspök] arról értesült, hogy Muraközi György kiskomáromi lelkész a szigetvári török agával levelezett, azonnal felkérte Sárkány István kiskomáromi főkapitányt, hogy vettesse börtönbe. Pedig azt kérte a jámbor az agától, hogy a lábodi lelkészt, valami Gálát, másképpen Szobi Györgyöt, mivel azt tanítja, hogy a lisztből lett, vas között sült kenyér habja imádandó, hogy Isten legyen, tiltsa ki falujából.”1 A Dunántúli Református Egyházkerület 20. század elején írt monográfiájában Thury Etele teljes részletességgel feldolgozta a Dunántúli Református Egyházkerület protokollumát, amely az 1612 és 1658 között megtartott zsinatok jegyzőkönyveit tartalmazza.2 3 4 Ugyanő a kezdetektől 1628-ig teijedő jegyzőkönyveket is közölte.3 A feldolgozás során azonban a protokollum 273-286. oldalain fellelhető iratok ismertetését gondosan elkerülte.^ Ennek oka, hogy az említett iratok főként Kanizsai Pálfi János5 1 THURY ETELE: A Dunántúli Református Egyházkerület története. I. Pápa, 1908. Reprint: Pozsony, 1998. (továbbiakban: Thury, 1998.) 277. p. 2 Az irat az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár (továbbiakban: EFK.) Batthyány- gyűjteményében található a következő jelzeten: Cat. VI. Relig. Tit. III. k. No. 1. 3 Thury Etele: [Cím nélkül] XXII-XXXIV. In: Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár, 1908. 115-197. p. (továbbiakban: Thury, 1908); UŐ: Adatok a dunántúli reform, egyházkerület történetéhez. I-II. In: Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár, VIII. 1910.1-105. P4 IX. 1910. 35-112. p. (továbbiakban: THURY, 1910/a-b.) 4 A levelezés a protokollumban az 1632. június 22. és 24. között Pápán megtartott zsinat jegyzőkönyvét tartalmazó részhez került bemásolásra. 5 Kanizsai Pálfi János (1582 k.-ió4i). Iskolai tanulmányait 1601-től Fertőszentmiklóson, 1603-tól Csepregen, 1605-től Kőszegen és 1607-ben néhány hétig Komáromban végezte, majd a somorjai iskola rektora lett. 1609—1610-ben a heidelbergi egyetemen tanult, ahonnan visszatért Somorjára rektornak. 1611-ben komáromi rektor, 1612-től pápai lelkész és esperes is volt. 1617-ben a Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőjévé választották. 1626-tól németújvári lelkész és 1629-től az egyházkerület püspöke. A katalizált Batthyány Ádám 1633 végén kitiltotta birtokairól a püspököt, igy 1634-től Kiskomárom lelkésze lett 1639-ben bekövetkezett agyvérzéséig. Pápára vonult vissza családjával, itt érte a halál. Ismert irodalmi tevékenysége is, számos leveléről, verséről, beszédéről és prózai munkájáról tud a szakirodalom, bár ezek egy része nem maradt fenn. Makar JÁNOS: Kanizsai Pálfi János élete és munkássága. New Brunswick, 1961. (továbbiakban: Makar, 1961.) 9- 30. p.; Régi magyar költők tára. XVII. század 8. Bethlen Gábor korának költészete. Sajtó a. r.: Komlovszki Tibor - Stoll Béla. Bp., 1976. (továbbiakban: RMKT. XVII/8.) 182-187., 528-532. p.; ZovÁNYI Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk.: Ladányi Sándor. Bp., 1977. (3. kiadás) (továbbiakban: ZovÁNYI, 1977.) 291. p.; A Dunántúli Református Egyházkerület prédikátorai és rektorai. I. 1526- 1760. Szerk.: Köblös József - Kránitz Zsolt. Pápa, 2009. (továbbiakban: KÖBLÖS- Kránitz, 2009.) 436. p.; Szögi László: Magyarországi diákok németországi
