Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Molnár Sándor Károly: Benkő István és a Tanácsköztársaság
Benkő István és a Tanácsköztársaság 27 vett ún. dinasztia-alapítás.23 Ez a református egyház 19-20. századi történetében leginkább egy-két generációra vonatkozott.2“* A Benkő családból kikerülő két lelkész ugyanakkor majd 80 évre meghatározta a Rákospalotai Református Egyházközség történetét. A vonatkozó ügyiratból kiderül, hogy ez egzisztenciálisan érintette Benkő Istvánt, mivel a fegyelmi eljárás alatt álló lelkészt hivatalosan nem választhatták meg addig, míg ügye le nem zárult. Az II. dokumentumban nem találunk neveket. Az előadás teljesen elvi kérdéseket feszegetett. Ezzel szemben a III. dokumentumban sokan vannak megnevezve, másokra pedig utalás történik. Voltak szép számmal, akiket be lehetett azonosítani, a legfontosabb személyeket itt mutatom be. Másokat pedig az első előfordulás alkalmával jegyzetben. Benkő István írásában ugyanúgy, mint a bírósági feljegyzések között többször előkerül Csűrös István neve.25 Tanári munkásságáról és a Kálvin téri Egyházközségben betöltött szerepéről alig rendelkezünk adatokkal. Az bizonyos, hogy Csűrös István a Budapesti Református Gimnázium vallástanára volt, „aki a konfirmált ifjak körében személyesen is foglalkozott növendékeivel”,26 így a gyermek Benkő Istvánnal is 1904 és 1907 között. Valószínűsíthető tehát, hogy ebben az esetben is egy baráti viszonyt láthatunk. Benkő István a III. sz. dokumentumban, tehát a védőbeszédében utalt arra, hogy „a beszéd [mármint az április 2-án tartott alkalom után] elhangzása után felállott egy ember a hatóságból, ki a Népszava pénztárosa volt, s a következő kijelentést tette”. Szinte szó szerint megtalálható ez a megállapítás a Bolyki-Ladányi-féle tanulmányban is.27 A hozzászólónak egyelőre ** Dinasztia-alapítás fogalmán több mindent is érthetünk. Egyrészt az ún. „ároni házak” történetét, azaz egyes jelentős befolyással rendelkező családoknak a történetét. De érthetjük az adott családnak egy településen, egy gyülekezetben betöltött szerepének a vizsgálatát is, itt erre utalok. A Rákospalotai Egyházközség történetében előfordult az, hogy egy fiú követte édesapját a gyülekezet vezető-lelkészi státuszában. Ebben az esetben nem helyi jelenségről beszélhetünk, inkább véletlenről. 24 .Abban az időben már tizennegyedik éve nagybányai lelkész voltam, s lassanként az egyházmegyei aljegyzőségen és tanácsbiróságon keresztül megörököltem a családi hivatalt, az egyházmegyei főjegyzőséget.” SOLTÉSZ ELEMÉR: Emlékeimből. In: Emlékkönyv Szentpéteri Kun Béla hetvenedik születésnapjára. Szerk.: Révész Imre. Debrecen, 1943. 486. p. Ez a töredékes önéletrajz megjelent még: VARGA A. JÓZSEF: Dokumentumok és visszaemlékezések dr. Soltész Elemér altárbornagy protestáns tábori püspök életéről és munkásságáról. Bp., 2000.-s Csűrös István (1870-1947) református lelkész, vallástanár, a Budapesti Református Gimnáziumban tanított 1899 és 1935 között. Az 1912—13-as tanévben európai tanulmányúton vett részt, ahol leginkább az angliai kollégiumi modellel ismerkedett meg. Legfontosabb munkáinak bibliográfiai adatai megtalálhatóak: SZILÁGYI Erzsébet: A Budapesti Református Gimnázium, a „Lónyay” története. Események, 1859-1952, 1993-2009. Tanárok, 1859-1952, 1993-2009. 2. köt. Bp., 2009. (Schola Orbis Magyar Iskolatörténeti Adattár 2.) 163-164.p. Csűrös István személyéről és munkásságáról csak visszaemlékezésekből következtethetünk. Ld. pl.: Bodoky, 1999. 27-28. p.-f' Deme LÁSZLÓ: Emlékezés Benkő Istvánra. Túl életen és halálon. Benkő István rákos- palotai lelkipásztor élete. Szerk.: Szabó Imre. Kiskunfélegyháza, 1998.13. p. Bolyki-Ladányi, 1999. 25. p.
