Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 4. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Csohány János: Melius Juhász Péter. A Debreceni Kollégium 475 éves jubileumára
Melius Juhász Péter. A Debreceni Kollégium 475 éves jubileumára 101 színmagyar lakosú mezővárosa volt. A három részre szakított országban Erdély területéhez tartozott. Buda 1541-ben a törökök által történt elfoglalása után Debrecen a Balkánt Európa északi és nyugati részével összekötő fontos kereskedelmi út mentén feküdt. Nagy létszámú kereskedő és iparos lakta a mezőgazdasággal is intenzíven foglalkozó várost. A szürke magyar szarvasmarha tenyésztése és az azzal való kereskedés adta az ott lakó tőzséreknek a legnagyobb jövedelmet, ugyanakkor gyümölcsöző összeköttetést biztosított a többi kereskedelmi ág és az ipar Nyugat-Európával. Oda kapcsolta az előbb lutheránus, majd reformátussá vált főiskolája, melynek alapítását 475 évvel ezelőttre, I538_ra tesszük. A főiskola diákjai közül számosán tanultak nyugati protestáns egyetemeken, és hazatérve közülük kerültek ki e főiskola és más protestáns iskolák tanárai, de a jelentősebb eklézsiák lelkipásztorai is. 1973-ban jelentkezett Bogár János református lelkész egy hipotézissel, miszerint Melius és Somogyi Péter vágsellyei tanító azonos személy lenne.3 Néhány év múlva Bottá István egy könyvet szentelt ugyanennek a kérdésnek, amelyben Bogár János tanulmányának említése nélkül alapos filológiai készültséggel igyekezett bizonyítani, hogy Melius Péter azonos a vágsellyei tanítóval.« Somogyi Péter vágsellyei tanító személye ismert volt a szakirodalomban. Lutheránus hite miatt 1556-ban Nagyszombatba idézte és kihallgatta Oláh Miklós esztergomi érsek, majd akkor elengedte, de 1557-ben fogságba vetette és minden módon igyekezett rávenni, hogy térjen katolikus hitre, aminek Somogyi Péter ellenállt. 1558-ban országos főméltóságok közbelépésére engedte szabadon az érsek, mivel Somogyi Péter nemes ember volt, akit mégsem lehetett csak úgy, minden törvényes eljárás nélkül az esztergomi érseknek sem fogságra vetni és huzamosan börtönben nyomorgatni. Somogyi Péter megírta fogságának naplóját, amit a 19-20. század fordulóján Stomp László két munkában publikálta Ennek ellenére Bogár János dolgozatáig nem született olyan publikáció, amely Meliust azonosította volna Somogyi Péter vágsellyei mesterrel, noha voltak kétségkívül erre csábító mozzanatok. Maga a név, hiszen Melius is nevezte magát Somogyi Péter mesternek. Mester, azaz magister volt Melius, mert ezt a tudományos fokozatot megszerezte Wittenbergben. 1557 és 1558 között az ő életrajzában is van egy bizonyos hiány, mert az csak feltételezés, hogy esetleg nyugati körutat tett azalatt, más vélemény 3 * 5 3 Bogár JÁNOS: Somogyi Melius Juhász Péter ismeretlen életútja. In: Református Egyház, 1973. 75. p. * Bottá István: Melius Péter ifjúsága. Bp., 1978. (Humanizmus és reformáció, 7.) 218. p. 5 STOMP LÁSZLÓ: Somogyi Péter fogsága. Pozsony, 1891. címen önálló művet jelentetett meg a napló feldolgozásáról, majd a Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattárban 1903-ban magát a naplót is leközölte. Ő nem vetette fel a két Somogyi Péter azonosságát. Két külön személyként említi a két Somogyi Pétert: PAYR SÁNDOR: A dunántúli evangélikus egyházkerület története. I. köt. Sopron, 1924. De ezt teszi Zoványi Jenő is: ZOVÁNYI Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk.: Ladányi Sándor. Bp., 1977. (3. jav., bőv. kiad.) (továbbiakban: Zoványi, 1977.) 399-401., 550. p.
