Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 4. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Csohány János: Melius Juhász Péter. A Debreceni Kollégium 475 éves jubileumára
Melius Juhász Péter. A Debreceni Kollégium 475 éves jubileumára Csohány János Melius Juhász Péter (Horhi, 1536 körül - Debrecen, 1572. december 15.) nevét számos variációban örökítették ránk kortársai és ő maga. „Nyomtatásban megjelent műveiben Melius vagy Melios Péter, Somogyi Péter mester, Melios Péter Horhi fi Somogybán, Somogyi Melius Péter, Melius avag ihász Péter Somogyi fiú de Horhi, Ihaz Péter de Horhi, Juhász Péter de Horhi, Horhi Melios es Ihaz Péter, Horhi Melios Péter, Horhi Ihaz vagy Melius Péter neveken írja magát, míg a wittenbergi egyetem anyakönyvébe 1556. okt. 25-én csak Petrus Melius Vngarus-nak írva.”1 Mi a „Melius” névírási formát használjuk, mert ezt maga a nevezett is használta, továbbá a tudományos irodalomban is elterjedt. A név magyar fonetika szerinti átírását, a „Méliusz” változatot a név viselője soha sem használta, igaz, hogy az nem csupán a tudományos ismeretterjesztő publikációkban, valamint közintézmények, utcák, terek elnevezésében, hanem a 20. században tudományos közleményekben is szerepelt így, sőt a „Mélius” formával is lehetett találkozni.2 Tehetős nemesi családból származott Melius, családja révén is jelentős társadalmi kapcsolatokkal rendelkezett. A katonai pálya nyitva állt előtte, de epilepsziában szenvedvén a tanulást és a szellemi foglalkozást kellett választania. Hazai iskoláit Tolnán végezte, ahol lutheránus szellemben oktató kiváló tanároktól tanult, majd amikor Szegedi Kis István került az iskola élére, annak e korban bekövetkezett református hittani irányba történt fordulása Meliust is magával ragadta. Hazai tanulmányai végeztével - amint már írtuk -, 1556-ban iratkozott be a wittenbergi egyetemre, ahol lutheránus szellemben folyt az oktatás, bár a magyar hallgatók által különösen tisztelt Melanchthon tanítványa lett. Melanchthon teológiai felfogása közel állt Kálvin genfi reformátoréhoz, akinek irányzata adta az akkor helvét hitvallásúnak, ma reformátusnak nevezett egyház legfontosabb teológiai alapjait. Melius Wittenbergben a magyar diákok egyesületének, a coetusnak a vezetője, seniora volt. Bizonytalan, hogy 1557-ben vagy csupán 1558- ban jött-e haza. Az is felmerül, hogy amennyiben 1558-ban tért haza, akkor wittenbergi diáktársához, Károlyi Gáspárhoz hasonlóan, netalán vele együtt nem látogatott-e ő is más egyetemeket, nevezetes nyugati városokat. 1558 döntő jelentőségű év volt Melius életében, mert akkor tette meg Debrecen plébánosává a város földesura, Enyingi Török János. Debrecen az akkori Magyarország legnépesebb, mintegy 15 ezer,----------------„A KATEDRÁRÓL” --------------------1 Kathona Géza: Méliusz Péter és életműve. In: A Második Helvét Hitvallás Magyarországon és Méliusz életműve. Szerk.: Bartha Tibor. Bp., 1967. (Studia et Acta Ecclesiastica, 2.) (továbbiakban: Kathona, 1967.) 107-108. p. 2 Győri L. JÁNOS: A magyar reformáció irodalmi hagyományai. Bp., 1998. (2. kiad.) 69. p.
