Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Oláh Róbert: Újabb adatok és helyesbítések Apáti Madár Miklós életrajzához
8 Egyháztörténeti Szemle XIV/4 (2013) nár Németalföldről hozott mappák segítségével, szemléltetve kezdte tanítani a történelmet, ezekkel magyarázva az egyes városok és országok fekvését^ Peregrinusként Apáti a legtöbb időt a leideni egyetemen töltötte, ez volt a legtekintélyesebb és egyben a legdrágább is a németalföldiek közül.4° Két egykori debreceni diákkal, Makódi Jánossal és Nánási Lovász Mihály- lyal együtt subscribált 1685. augusztus 20-án.39 40 411686. november 6-án előbb Christoph Wittich, majd november 9-én kétszer Jacob Gaillard elnökletével disputáit az Úrim és a Thummim természetéről.42 * 44 * A nyomtatványon, mint „autor et respondens” szerepel, tehát a disputáció során nem egyszerűen csak a „praesens” professzorok művét védte meg, hanem önálló munkával jelentkezett. Az értekezés később bekerült a tudományos élet vérkeringésébe: a groningeni coccejánus professzor, Johannes Braunius nem éppen hízelgő módon nyilatkozott róla.« Fél évvel később, 1687. április 26- án Gaillard vezetésével újabb védésre vállalkozott, ezúttal Mózes vesszejéről.^ Két kartéziánus tanára tehát biztosan volt Apátinak, Gaillard bejegyzését is olvashatjuk Apáti albumában.« Rajtuk kívül számos filozófia- vagy teológiaprofesszor neve szerepel még ugyanott, de egyáltalán nem biztos, hogy mindegyikük hallgatója lett volna. Jacob Gronovius, Theodore Ryckius, Stephen le Moyne vagy Wolfgangus Senguerdius előadásait látogathatta a Leidenben töltött két év alatt. Burcher de Voider biztosan tanította őt és Vári Mihályt, hiszen a Várihoz írott Vigasztaló levélben, mint ,,a’ mi Mélt(óságos) Gamalielünk Lejdában” emlékezett meg róla.46 1687 végétől 1688 decemberéig a franekeri egyetemen tanult, bár az anyakönyvben4' nincs nyoma sem beiratkozásnak, sem annak, hogy ott disputáit volna. Köztudott, hogy ez nem volt feltétele az egyetemi stúdiumoknak, igy diákjaink gyakran mellőzték a kiadással járó procedúrát. Itt tartózkodása idején jelent meg a Vita triumphans civilis, melynek előszavát 1688. február 10-én keltezte Amsterdamban.48 A peregrinációs albumában jóval kevesebb franekeri bejegyzést olvashatunk, mint leidenit. Két 39 Gaál BOTOND: A természettudományok oktatása és művelése a Kollégiumban. In: A Debreceni Református Kollégium története. Szerk.: Barcza József. Bp., 1988. 619. p. 40 Graaf, G. Henk VAN de: A németalföldi akadémiák és az erdélyi protestantizmus a ' XVIII. században, 1690-1795. H.n. [Kolozsvár], 1979. (továbbiakban: Graaf, 1979.) 38-41. p. 41 Album, 1875. 676. p. 42 Disputatio theologico-critica tripertia naturae tön ürim we-tümlm Úrim et Thummim ad mentem Scripturae Sacrae, supertatis heterogeneis opinionibus enucleandae consecraneae [...] pars I-III. Lugduni Batavorum, 1686. (RMK. III. 3402.) « „Nicolaus Apáti, Ungarns, in sua tenebricosa Disputatione, De Urim et Thummim...” Ld. Braun, Johannes: Vestitus sacerdotum Hebraeorum. Amsterdam, 1701. 596- 597- p. 44 Disputatio theologica de virga Mosis. Lugduni Batavorum, 1687. (RMK. III. 3445.) « Apáti: Peregrinációs album. 9r. p. 46 Vigasztaló levele. (Ld. 31. sz. jegyz.) 91. p. 47 Album studiosorum Academiae Franekerensis. (1585-1811, 1816-1844) I. Naamlijst der Studenten. Red.: Fockema Andreae, Sybrandus Johannes - Meijer, Theodorus Josephus. Franeker, 1968. 48 Vita triumphans civilis. Epistola nuncupatoria **5r. p.
