Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)

2013 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Pályi Kata Zsófia: Az egyházi özvegy-árva tár megalapítása a Tiszáninneni Református Egyházkerületben. Szemere Bertalan intézeti terve 1838-ból

58 Egyháztörténeti Szemle XIV/3 (2013) eklézsia jövedelmét, hogy igazságos rendszert lehessen kidolgozni. Csak azután foglalkozzanak új alapítvány létrehozásával.«8 5.7. Alsó-Borsodi Református Egyházmegye Az alsó-borsodi papság leveleit az 1839. szeptember 17-én Sajókeresztúron tartott egyházmegyei gyűlésen szedték össze, az észrevételek rendbe szedé­sével megbízták Szepessy László és Nyusztay István tanácsbírákat, és Csesznok József noszvaji prédikátort. A munkálkodásuk eredményét az 1840-es tavaszi gyűlésre ígérték bemutatni. Mivel több prédikátor még nem küldte be észrevételeit, ezért neveikről jegyzőkönyvet készítettek, nekik az egyházlátogatási hivatal idején kellett leadniuk pecsétes levelüket véleményükkel.« 1840. április 8-án a Szirmán tartott egyházmegyei köz­gyűlésen terjesztette elő a küldöttség az egész papság nevében írt nyilatko­zatát, melyet az egyházkerületi gyűlés elé kívántak terjeszteni. Indítványoz­ták, hogy a jövendőre nézve a papok elbocsátását illetően a vádló pontok közül töröljék a lelkek elidegenültsége címűt. Kimondták, hogy az özvegy- és árva-tár megalapítását mindenki kész tevőlegesen, azaz befizetésével is támogatni, melyet egy egyszeri, nagyobb összegű felajánlással is bizonyíta­ni kívánnak.48 49 50 6. Szemere könyvének megjelenése Szemere Bertalan tervének népszerűségét jelzi, hogy már 1839-ben szóba jött kinyomtatása. A munka megjelenésére Kazinczy Gábor (1818-1864) lapja kínált lehetőséget. Kazinczy a politikusi és irodalmi pályán egyaránt otthonosan mozgott, kiváló szervező tevékenysége és radikális eszméi mi­att vált ismertté. Ő fogta össze az 1830-as évek végére felnövekvő új írói nemzedéket, mely élénk világirodalmi érdeklődése és a politikai élettel való közvetlen kapcsolata miatt vált közismertté. A körülötte szerveződött tár­saság - melyet a kortársak Ifjú Magyarországnak neveztek - a hatóság szemében a republikánus és forradalmi gondolat veszélyes központjának számított, melyet igyekeztek ellenőrzésük alatt tartani. A Népbarát című lap megindítását Kazinczy 1837 óta tervezte. Hosszas előkészület után 1839 júniusában hirdette meg nagy nyilvánosság előtt, hogy előfizetőket és to­vábbi szerzőket toborozzon.51 Az első két füzet tartalomjegyzékét az Athenaeum melléklapjában, a Figyelmezőben közölte. Lapját Kassán akar­ta kinyomatni, hogy a szigorú cenzori ellenőrzést megkerülje.52 Kazinczy Gábor levélben kereste fel Szemere Bertalant, hogy felajánlja neki munkája leközlését. Válaszlevelében Szemere megígérte, hogy birto­kára hazatérve előveszi írását, és újra átolvassa azt. Aggodalmát fejezte ki, 48 TiREL. B/LXIV/28.476/136/. (= A Tornai Református Egyházmegye véleménye az özvegy-árva tárról. Kelt: Szalonna, 1840. április 24.) 49 TiREL. Kgg. III. 2. 90. p. Egyházmegyei közgy.jkv. Sajókeresztúr, 1839. szeptember 17. 4. pont. 80 TiREL. Kgg. III. 2. 98. p. Egyházmegye közgy.jkv. Szirma, 1840. április 8.17. pont. 5* T. Erdélyi Ilona: Az Ifjú Magyarország és Kazinczy Gábor. Bp., 1965. 5-6., 66-69. p. s* Figyelmező, 1839. 23. sz. 383-384. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom