Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 1. szám - TANULMÁNY - Kádár Zsófia: A pozsonyi jezsuita kollégium Mária-társulatának könyvkiadása és könyvterjesztése
26 Egyháztörténeti Szemle XIV/1 (2013) A példány szerint is fennmaradt - a kongregációs irodalomban eddig számon nem tartott - kötetet a városi előkelők körében ajándékozták.1?0 Ez a kiadás tehát a már említettek mellett (1723b, 1726a) az 1720-as évtizedből újabb példája annak, hogy a társulat nem csak a diákok számára jelentetett meg saját kiadványt. A magyarok között utolsóként Fasching Ferencet (1686-1747) említjük, aki a hazai rendi szerzők között ugyan ismert, de a társulati irodalommal való kapcsolata eddig feltáratlan volt.170 171 Jezsuita szerzetesként Nagyszombat, Kassa, Kolozsvár és Eger mellett számos hazai rendházban megfordult mint tanár, prédikátor, hittérítő. Sommervogel nyolc művét említi, amelyek közül a Soliloquia saera (1730c) az egyik legnépszerűbb, legtöbb kiadást megért munka. Pozsonyban a társulat saját kiadványaként osztotta a diák sodalisoknak.172 * 174 Ez a kiadás csupán egy évvel későbbi a mű első megjelenésénél, amelyet Pozsonyban a Royer-nyomda a mecénásnak, Erdődy György kamaraelnöknek173 szóló ajánlással adott ki.17,1 A társulati kiadvány részben megváltoztatott címlappal, más előszóval, egy utána beillesztett bevezetéssel és indexszel jelent meg, a főszöveg és annak lapszámozása azonban az első kiadással teljesen egyezik. A társulatnak így nem kerülhetett olyan nagy költségébe a mű újranyomása vagy csupán az új címlap, előszó és tartalomjegyzék kinyomtattatása. A hazai szerzővel rendelkező társulati kiadványok után a pozsonyi xeniumok sorában az Officium Rákóczianumot (1716a, 1720b, 1726b) kell megemlítenünk. A barokk kori, eredetileg a kongregációkhoz kötődő, majd minden társadalmi rétegben ismert és közkedvelt laikus breviárium rengeteg kiadást ért meg. Knapp Évának a művet bemutató monográfiája 100 kiadást és 32 feltételezett kiadást gyűjtött össze.175 A pozsonyi társulat feljegyzéseiben először 1716-ban fordul elő, mint a diákoknak adott xenium,1?6 ezt azonban egyetlen ismert kiadással sem lehet egyértelműen azonosítani. 1713-as nagyszombati kiadása időben kissé korainak, 1715-ben feltételezett zágrábi megjelenése térben túlzottan távolinak tűnik.177 178 Az Officium 1720-as és 1726-os pozsonyi említései szerint a tagok és újoncok, illetve az előkelőbb származású diákok körében osztogatták1?8 - és nagy oblata. Anno M. DCC. XXV. Tyrnavia, Typis Academicis, per Fridericum Gall.” OSzK. 311.658. 170 Album, I50r. 171 Sommervogel. III. 547-549. p.; Szinnyei. III. 199-200. p. Knapp nem említi. 172 Diarium, 83r.; Sommervogel. III. 548. p.; Petrik. 1.753. p.; OSzK. 310.203. 172 Monyorókeréki és monoszlói Erdődy György Lipót gróf (l68le.-l759u.) koronaőr, az Aranygyapjas rend lovagja, Bars vármegye főispánja, az árvái közbirtokosság gondnoka, a Magyar Kamara elnöke (1720-1748), 1748-tól haláláig országbíró. Új Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Markó László. II. Bp., 2001. 404. p. 174 Ennek a kiadásnak két példánya is fennmaradt: OSzK. 296.443., 294.739, az utóbbi részben aranyozott címlappal. vs KNAPP Éva: Officium Rákóczianum. Az I. Rákóczi Ferencről elnevezett imádságos- könyv története és nyomtatott kiadásai. Bp., 2000. (továbbiakban: Knapp, 2000.) 123-188. p. 176 Album, I37r. 177 Vö.: Knapp, 2000.124. p., 3-4. sz. 178 Album, 14OV, 15IV.
