Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Patton Gábor: A szentlászlói pálos kolostor a baranyai Olasz község határában
A s2entlászlói pálos kolostor a baranyai Olasz község határában 13 később is lakott itt püspöki „iobagio”, tehát olyan társadalmi réteg, kinek a szabadsága csupán az egyházi birtokon belül érvényesült.7 A szentlászlói kolostor birtokai és a birtokszerkezet sajátosságai F. Romhányi Beatrix a 14. század második felére tehető rendi konstitúciót megvizsgálva kimutatta, hogy a szerzeteseknek a korai időszakban főként a saját kétkezi munkájukból kellett megélniük. Ez a szabályozás a középkor végéig fennmaradt, viszont a falvak és jobbágyok birtoklásának a tilalmát nem sokáig tartották be. A monografikus igénnyel íródott művében kijelenti, hogy a pálosok önellátását biztosították a kisméretű szántók, szőlők, gyümölcsösök, halastavak, malmok, erdők, nyájak. Ezek közül komolyabb pénzbevételi forrást csak a szőlők és a malmok jelentették, utóbbiakat eredetileg is bérbeadásra szánták a donátorok. A középkor végére megváltozik ez a kép. A szerző a formulariumokba bemásolt oklevélmintákat elemezve legfontosabbnak a pénzadományokat tartja, de az alamizsna és egyéb javadalmak adományozása is jelentős. A pálos atyáknak a prédikálásért és a lelki gondozásért is járt alamizsna. Ekkorra már nem ritka az sem, hogy városi házak a tulajdonukba kerülnek. Ezen házak és más javadalmak bérbeadása már egy újabb, kapitalisztikus gazdálkodási mód csíráját rejtik magukban. A pálosoknál végig lecsapódik egyfajta kettősség: a fölbirtokokra alapozott naturális gazdálkodás mint monasztikus elem, továbbá a direkt adományok elfogadásának, a kolduló rendekre jellemző ismérve.8 Az alábbiakban a pálos Inventárium adatainak felhasználásával összefoglaljuk a kolostor birtokainak gyarapodását egészen a 16. század elejéig. A kolostor közvetlen területe az eddig előadottakból is látható, hogy nem volt kizárólagosan a szerzeteseké. Lökös Ilona 1393-ban bizonyos birtokát, amelyet Lászlóföldének neveznek, s amelyet Maróthy Mátétól 50 márkáért zálogban bírt, a pálosoknak adományozta. Két év múlva Garai Miklós - aki a fent tárgyalt perben az ítéletet hozta - a szerzetnek adta Lászlófölde vagy más néven Sédfő birtokát. Ez úgy került a tulajdonába, hogy Maroth Máté fia, Miklós örökös nélkül halt el, és így a király neki adományozta. Érdekes, hogy a falut ezután már inkább újabb nevével említik.. Az etimológiája beszédesen vall a helyéről is, mivel a patak forrásánál, kezdeténél terült el. Ez a birtok több kézben volt korábban. Zsigmond király 1401-ben azon részét, amely korábban a Diusdamján nemzetségből való Chobolder fia Chebec fia Lászlóé volt, a pálosoknak adományozta. 1402-ben Palni György fia, György olaszi bíró adta a kolostor területén lévő saját szőlejét, udvarházának telkét, három művelt szántófölddel és két réttel együtt, amelyeket közönségesen „Irthowan”-nak neveznek. Ez nyilván korábban erdő lehetett. Szintén ha7 Josephus, Koller: Historia episcopatus Quinqueecclesiarum. Posonii, 1784. III. Tom. 228-239. P- (továbbiakban: Koller, 1784.); DAP. 1978. 406-407. p.; Knapp, 1994. 88-89. p. 8 F. Romhányi Beatrix: A lelkiek a földiek nélkül nem tarthatók fenn. Pálos gazdálkodás a középkorban. Bp., 2010. (továbbiakban: ROMHÁNYI, 2010.) 11-12., 132., 138- 139- P-
