Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)

2013 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Oláh Róbert: Újabb adatok és helyesbítések Apáti Madár Miklós életrajzához

Újabb adalékok és helyesbítések Apáti Madár Miklós életrajzához

7

Omniáriuma végén olvashatjuk néhány elhalványult elmélkedését, meditációját^2 A sokszor emlegetett okokkal magyarázhatjuk, hogy pályája nem tudott kiteljesedni: a török kiűzése utáni évtizedek, a Thököly-felkelés és a Rákóczi-szabadságharc körüli idők nem kedveztek az alkotómunkának.

Gondolkodását formáló hatások: iskolái és tanárai

Apáti főművében, a Vita triumphansban33 megemlékezett egykori debreceni tanárairól: Martonfalvi Tóth Györgyről (1635-1681), Szilágyi Tönkő Mártonról (1642-1700) és Lisznyai Kovács Pálról (1630-1695), akik (az elhunyt Martonfalvi kivételével) néhány kedves sorral indították útnak egykori diákjukat Németalföldre.34 A tudós professzorok, a puritanizmus és a kartéziánus filozófia jelentős személyei nagy hatással voltak Apátira.

A Váradról menekült kollégium professzora, Martonfalvi (1635—1681) meghatározó befolyással volt a Debreceni Kollégium szellemiségére, valamint az itteni működése idején született művein keresztül az egész református egyházra. Ő vezette be Petrus Ramus dialektikáját a kollégiumi oktatásba, ami hatott Apáti gondolkodására is.35 Kevés ideig lehetett tanítványa az ifjú tógátus, aki Martonfalvi halála előtt alig két hónappal subscribált.

Szilágyi Tönkő (1642-1700) Leidenben a kartéziánus filozófus, Arnold Geulincx tanítványa volt. Apáti először tőle hallhatott Descartes-ról a Debreceni Kollégium auditóriumában, filozófiai meggyőződését csak tovább erősítették a németalföldi peregrinációja során őt érő hatások.36 Aligha lehetett véletlen, hogy egykori tanára, Szilágyi Tönkő Márton filozófia tankönyvének mottóját szedette a Vita triumphans címlapverzójára - megtartva az utolsó két szó kiemelését is.37

Lisznyai (1630-1695) háromrészes Professiones scholasticaruma (Debrecen, 1683,1687, 1690) volt az első hazai egyetemes egyháztörténet, melyben erős földrajzi háttérrel rajzolta meg a témát. A magyarok eredetét kutatva született a Magyarok chronicája (Debrecen, 1692), melyben Kr. u. 268 és 1464 között mutatta be népünk történelmét.38 Mint kollégiumi ta- * 33 34 35 * 37 *

meggyulladott tüze, mellyet az égből hirtelen botsátott [...] Vári Kristinára. Kolozsvár, 1716. 85-112. p. Az 1712-es gyászos eseményre egy évvel később reflektáló mű csak 1716-ban jelent meg Vári művében, Szigeti Gyula István Elmélkedésével együtt.

32 A Básthy által jelzett elmélkedés („midőn idősbb Kanta János, tekintetes úri férfiú gyógyíttatása okáért Szónokba lovagolna”) mellett több meditatio is olvasható az omniárium végén. Apáti: Omniárium. 25r-28v. p.; Básthy JÓZSEF: Magyarok emléke, a’ velek rokon ’s azon egy kormány alatti nemzetekével, 1526 óta. Buda, 1836. 264. p.

33 APÁTI Madár MIKLÓS: Vita triumphans civilis, sive Universa vitae humanae peripheria, ad mentem [...] Renati Des Cartes ex unico centro deducta. Amstelodami, 1688. Epistola nuncupatoria. (továbbiakban: Vita triumphans civilis.) *4v. p.

34 Apáti: Peregrinációs album. 3ir., 37r. p.

35 1. kiad.: Utrecht, 1658; 2. kiad.: Debrecen, 1664. Ld.: Markai, 1988. 51. p.

36 Mester Béla: A magyar kartezianizmus történetírási hagyományaink tükrében. In: Kellék, 2007.100. p.

37 Hugo de Sancto Victore: „Multi multa sciunt, sed se ipsos nesciunt; cum summa

philosophia sit COGNITIO SUI.” Szilágyi Tönkő Márton: Philosophia ad usum scholarum, praesertim Debrecinae applicata. Heidelbergae, 1678. (RMKIII. 2899.) Makrai, 1988.62-64. p38