Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)

2013 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Oláh Róbert: Újabb adatok és helyesbítések Apáti Madár Miklós életrajzához

4

Egvháztörténeti Szemle XIV/4 (2013)

Sándor feltételezése szerint Angliában is járhatott, de erre eddig nem találtam adatot.* 10 Omniáriumába feljegyezte, hogy 1685. június 8-án indult el és 1689. szeptember 15-én tért haza (azaz indult el Németalföldről).11 Érdekes jelenség, hogy album amicorumában nyolc, 1686. május 19. és 24. között, Debrecenben keltezett bejegyzést12 találunk, miközben a leideni egyetem anyakönyve szerint már 1685. augusztus 20 óta kint tartózkodott.13 Weszprémi (vélhetően a peregrinációs album bejegyzései alapján) szintén 1686-ra teszi a beiratkozást.14 * Apáti ezek szerint vagy a subscribálás után hazalátogatott Debrecenbe (amire más peregrinusok esetében volt példa), vagy az album amicorumát küldték utána valamelyik Németalföldre utazó diáktársával 1686 derekán.

Tótfalusi Kis Miklós a hazatérő Apátira és Bánki Jánosra bízta frissen kinyomtatott „Aranyas Bibliáinak” és zsoltárainak nagyobb részét. Az út viszontagságai közismertek: balesetet szenvedtek, és többször letartóztatták őket.‘5 Első hazai szolgálati helye Galambos Ferenc, II. Rákóczi Ferenc későbbi tábornokának deregnyői udvarában volt. 1691. szeptember 12-én vette felségül a nemesi udvarban nevelkedett Varannai Klárát, akitől később több gyermeke született. Zoványi szerint 1703-tól Nagykaposon, majd Dobóruszkán, 1707 októberétől pedig Varannón szolgált. 1713-tól Lasztócon, majd Nagytoronyán, 1718-tól Bodrogkeresztúron volt lelkész. Végül 1721 nyarától a debreceni ispotályi templomba hívták el. A Weszprémi nyomán járó Herpay Gábor azt írja, hogy 1724 karácsonyán hunyt el Apáti, aminek viszont ellentmond a Városi jegyzőkönyv, mely szerint 1724. november 11-én halt meg és 13-án temették.16 November 10- én előbb Erzsébet nevű húga, november 20-án pedig Pathai Sámuel (aki Erzsébet fia, vagyis Apáti unokaöccse lehetett) és Szoboszlai Sámuel (Apáti egyik rokona anyai ágon) a tanács előtt „contradicáltak” a testamentumáajánlotta disputációját. Ld. RMK III. 6571. Elképzelhető, hogy Apáti az ő példája nyomán folytatott teológiai és az orvosi tanulmányokat.

10 Bozzay RÉKA - Ladányi Sándor: Magyarországi diákok holland egyetemeken, 1595- 1918. Bp., 2007 (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban, 15.) 491., 1428., 2475-, 2902. p.

11 Apáti: Omniárium. 8v. p. (Újrakezdődő lapszámozás.! Zoványinál (vélhetően sajtóhiba miatt) 1689. szeptember 5. szerepel. ZOVÁNYI, 1977.

12 Az aláírók: Csúzi Cseh Jakab, Szenczi A. Pál, Lisznyai Kovács Pál, Karmaczi Vári Mihály, Pathai S. István, Pathai K. István, Szabadszállási K. István, Létai K. Mihály.

*3 Album studiosorum Academiae Lugduno Batavae MDLXXV-MDCCCLXXV. Hagae Comitum, 1875. (továbbiakban: Album, 1875.) 676. p.

14 WESZPRÉMI István: Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza. Harmadik száz I. és II. tized. Ford.: Vida Tivadar. Bp., 1970. (továbbiakban: Weszprémi.) 66. p. Feltehetően id. Apáti feleségének unokaöccse lehetett Szoboszlai. Ld. erről: BÁN, 1958-435-P-, 9-sz.jegyz.

>5 Weszprémi. 69-71. p.

16 Az 1724. évi városi jegyzőkönyv szerint „Die 11. novembr(is) Ispotálybeli Praedicátor Apáti Miklós Ur meg hala, l3tia Novembr(is) el temették.” Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára (továbbiakban: MNL HBML) IV.A. 1011/a. (= Debrecen város tanácsának iratai.) vol. 32. föl. 137.; WESZPRÉMI. 73. p.; Herpay Gábor: A debreczeni református ispotály története, 1529-1929. Debrecen, 1929. (továbbiakban: Herpay, 1929.) 132. p.