Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Oláh Róbert: Újabb adatok és helyesbítések Apáti Madár Miklós életrajzához
lü Egvháztörténed Szemle X1V/4 (2013) mogatták. Az első egyetemi értekezése sárospataki példányán57 olvasható autográf ajánlás arra utal, hogy Teleki Mihály kancellár is segítette a tanulmányait. Téves ellenben Jakab Elek azon vélekedése, hogy az iijabb Apafi a Vita triumphans civilis kiadását támogatta volna, mivel Apáti az Úrim et Thummim (1686) első részét ajánlotta neki. A fejedelemnek címzett, Jakab közlésében keltezetlen levélből annyi derül ki, hogy idősebb Apáti Miklós támogatást kért az akkor Leidenben (!) lakó fia egyik művének megjelentetéséhez. Ez nem lehetett más, mint az 1686-ban ott kinyomtatott disputáció, az Úrim et Thummim.58 Autográf sírversében Apáti Miklós így vallott önmagáról: „Lelkész és orvos voltam, ki követte Lukácsot, / Testnek-léleknek adtam az írt egyaránt.”59 A leideni és az utrechti egyetemek orvosi karain ottjártakor már működtek theatrum anatomicumok, hortus botanicusok és gyakorlati oktatást nyújtó klinikai termek,60 az elméleti előadások mellett ezeket is biztosan látogatta. Peregrinációs albumában 7 németalföldi orvos vagy orvos- professzor bejegyzése olvasható, akik közül néhányan őt is oktatták.61 Amsterdamban Tótfalusi Kis Miklós révén kerülhetett kapcsolatba Abraham van Poot (1638—1703) karteziánus-coccejánus orvossal, aki jól ismert a hazai szakirodalomban a gályarab prédikátorok szenvedéseiről szóló mű szerzőjeként. Apáti németalföldi orvosi kapcsolatairól bővebben Bujtás László Zsigmond tanulmányából tájékozódhatunk.62 * * Orvosi oklevelet nem szerzett, jelenleg nem ismert ilyen tárgyú disputációja, omniáriumában is csak egy himlő gyógyításával kapcsolatos rövid leírást olvashatunk.65 Weszprémi István gyűjteményében fennmaradt egy „búbo 57 „Excellentiss(imo) Generali, D(omi)no D(omi)no Michaeli Teleki de Sz(ék) Celsissi(mi) D(omi)ni Principis Tran(sylva)niae Intimo Consiliario, [...] omnium dicti Regni Generali, Decimar(um) Arendator, Co(mitatuum) Albensis, Thordensis, ac Maramaros Co(mi)ti, Arcium Huszt, (Kö)vár Districtusque ejusdem ac Sedium Siculicalu(m) Csik, Gyir(gyo), Kaszon Capitaneo, ubique supremo, D(omi)no ac Mecoenati suo [...] addicto Author et Respondens missitTransylvaniam." A Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei munkatársai segítéségét ezúttal is köszönöm. 58 Ld.: Jakab, 1883. 786-787. p. A tévedést átvette: Turóczi-Trostler 1961.188. p., 36. sz. jegyz. 59 Weszprémi. 75. p. 60 Graaf, 1979.38-46. p. 61 Leidenben Charles Drelincourt (1633-1697) anatómus és szülész, Lucas Schacht (1634-1689) orvos, Heinrich Ulhoorn (?-?) sebész, Paul Hermann (1646-1695) botanikus és orvos, Jacques le Mort (1650-1718) orvos-kémikus, Utrechtben Johannes Munnicks (1652-1711) anatómus és botanikus, valamint Jacobus Vállán (1637-1720) orvosprofesszor írta alá az emlékkönyvét. Ld. Apáti: Peregrinációs album. ír., 23r., 33r., 4ir., 9ir., 40r., I57r. p. A személyek azonosításában segítségemre volt. Graaf, 1979.111-114. p. 62 Bujtás László Zsigmond: Apáti Miklós ismeretlen verse a Hortus Malabaricusban. (1689) In: Lymbus. Magyarságtudományi forrásközlemények. Főszerk.: Ujváry Gábor e al. Bp., 2006. 99-114. p. 63 Apáti: Omniárium. 32. p.
