Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Marozsán Zsolt: A Miskolci Katolikus Legényegylet (1933-1946)
A Miskolci Katolikus Legényegylet (1933—1946) 83 nokai. Vitéz Subik Károly a fogadalom letétele után és az egyesület jelvényének átadása közepette felavatta a tagokat.« A nap délutánján rendezett legényegyleti gyűlésen Pintér József, az Országos Katolikus Legényegyletek Szövetségének elnöke vázolta a legényegylet programját, mely három alapmotívumra épült: a munkára, mely nem ismer kényelmet; a családra, mely szent és mindenkitől tiszteletet követel; és a katolikus szolidaritásra, amely munkaalkalommal támogatja hittestvérét. Mindezek pedig jól mutatják az egylet valódi célját. A tagság ezután folyamatosan gyarapodott, munkájának gyümölcse beérni látszott, majd következő tagavatójukra 1934. június 17-én került sor, amikor 37 új tagot vettek fel maguk közé. Tagfelvétel minden évben történt, aminek következtében az egylet létszáma folyamatosan nőtt. Az alapszabály A különböző egyletek, illetve egyesületek működése az illetékes hatóság által elfogadott alapszabályhoz volt kötve. 1908. szeptember 15-én az Országos Legényegylet elnöki értekezlete a legényegyletek számára közös alapszabályt fogadott el, ami 37 paragrafusból állt.* 16 * A központi alapszabályt időről időre változtatták, a miskolci egylet alakulásakor az 1933-ban elfogadott, legújabb forma volt érvényes. Az alapszabály 4 fejezetre tagolódott. Az 1. fejezet az egylet céljával, szervezetével; a 2. fejezet a tagsággal; a 3. fejezet az egyleti összejövetelekkel; a 4. fejezet pedig az egylet vagyonkezelésével és az alapszabály- módosítás feltételeivel foglalkozott. Az alapszabály szerint az egyesület szervei: a/ a védnökség; b/ az elnökség; c/ a közgyűlés; d/ a választmány; e/ a rendezőbizottság; f/ a tagok. A védnökség fővédnökből és védnökökből tevődött össze. Az elnökség tagjai: az elnök, a másodelnök és az alelnök. A választmány tagjai: elnök, másodelnök, alelnök, gondnok, titkár, jegyző, pénztáros, könyvtáros, két dékán, a rendes tagok sorából 2-5 tag, 20-40 tag a védnökök és a pártoló tagokból. A rendezőbizottság tagjai: az elnökség, két dékán, tisztségviselő rendezők, választott rendezők. Az alapszabály rendelkezik a társaság általános életéről, a tagok jogairól, kötelezettségeiről, a tagokkal szemben alkalmazható esetleges retorzióról, a tagoktól elvárható magatartásformáról. Fontos szempont az egylet gazdálkodása, a pénztár kérdése, valamint záró rendelkezéseiben részletezi az egylet helyiségeiben űzhető tevékenységek körét.« '5 Felsőmagyar ország, 1933. november 27. 16 SZECSKÓ KÁROLY: Az Egri Kolping Család. Katolikus Legényegylet története. (1860- 2010) Eger, 2010. (továbbiakban: SZECSKÓ, 2010.) 12. p. A mozgalom alapítójára: Schaeffer Sebestyén: Kolping Adolf életrajza. Ford.: Ruschek Antal. Bp., 1887. (reprint: 2006.) v Az alapszabály szerint tilos a legényegylet helyiségeiben mindennemű kártya- és szerencsejáték űzése.
