Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Marozsán Zsolt: A Miskolci Katolikus Legényegylet (1933-1946)
78 Egyháztörténeti Szemle X1V/1 (2013) A Kolping-mozgalom Magyarországon Kolping 1856 májusában látogatott Magyarországra, ahol elgondolásait lelkesedéssel fogadták. Még abban az évben megalakult a fővárosi egyesület. Az első világháborúig Kolping mozgalma folyamatosan terjedt, és az egyesületek száma 80 fölé emelkedett az akkori magyar királyság területén.6 7 Egyleteiben foglalkoztak szakmai továbbképzéssel, betegsegélyező szervezetet hoztak létre, valamint tartalmas szabadidős programokat szerveztek. Az egyesületi életet a keresztény hit hatotta át, tagjai számára ez volt a döntő összetartó erő. A szakma szerint szerveződő ifjúsági mozgalmak közül a legnagyobb múltra a katolikus legényegyletek tekintenek vissza. Magyarországon az első világháború és a Monarchia felbomlása után 1922-ben alapították meg 58 egyesülettel a katolikus legényegyletek önálló nemzeti szövetségét,7 mely a városi, iparos és kereskedő szférában dolgozó, még nem önálló iparos fiatalokat szervezte. Valahol középúton állt a szakszervezet, a szakmai és gazdasági érdekvédelem, valamint a hitbuzgalmi, valláserkölcsi mozgalmak között. A Kolping-mozgalom ez után élte virágkorát egészen a második világháború végéig. 1933-ban már 162 egyesület létezett, 1946-ban pedig több mint 200 helyi egyesületről számolnak be a források. Tevékenységük fontos szociális és pedagógiai feladatokra irányult. Szakmai tanfolyamok, iparos versenyek és kiállítások, házasságra felkészítő előadások, kulturális rendezvények, vallásos nevelés és világnézeti oktatás voltak az elérendő cél érdekében folytatott programok. 1926 óta leányok részére működött a „Napsugár-Lányok" elnevezésű testvérszervezet is.8 9 A legényegyletek életében változást hozott az Actio Catholica« megszervezése, majd a hivatásrendi mozgalmak megjelenése. 1936-ban az AC funkcióit átvette a Katolikus Ifjúmunkások Országos Egyesülete (KIOE), amelynek működését az AC ifjúsági tagozatának ellenőrzése alá rendelték. A KIOE hivatása az volt, hogy a munkásság körében képviselje az egyház 6 Az első magyarországi egyletek Pozsonyban, Egerben, Nagyszombatban, Sopronban, Temesváron alakultak. 7 Magyar Nemzeti Levéltár, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, (továbbiakban: MNL. BAZmLt.) IV. 1925/b. (= Miskolc város levéltárában elhelyezett letétek (őrzemények) gyűjteménye. Egyesületi iratok gyűjteménye.)35. dob. 8. 8 Révész Béla: A Miskolci Katolikus Legényegylet emlékkönyve. Az első 10 év története és hasznos tudnivalók iparosok és kereskedők számára. Miskolc, 1943. (továbbiakban: RÉVÉSZ, 1943.) 37. p. 9 Az Actio Catholica (AC, magyarul: Katolikus Akció) a római katolikus egyház kiemelkedően fontos lelkiségi mozgalma volt az első világháború és a második vatikáni zsinat közötti időszakban. XI. Piusz pápa (1922-1939) buzdítására a világ számos országában létrehozták e mozgalmat azzal a céllal, hogy a világi híveket jobban bevonják az egyház életébe és munkájába. Tevékenységi köre mindazt magában foglalja, amire az egyház apostoli küldetése szól, ennyiben különbözik a társulatoktól és egyesületektől, melyek csak egy-egy konkrét területen tevékenykednek. Magyarországon a püspöki kar alapította 1932-ben, hivatalosan egészen az 1990-es rendszerváltásig fennmaradt. Tevékenységéről legutóbb ld.: Gianone ANDRÁS: Az Actio Catholica története Magyarországon, 1932-1948. Bp., 2010. (Monográfiák ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola.)
