Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szabó András: Homályos kezdetek. Új megfontolások Károlyi Gáspár életrajzának első szakaszáról
74 Egyháztörténeti Szemle XIV/1 (2013) Erdődi Gáspár? Annyit tudunk róla, hogy 1555-bén ecsedi Báthory György titkáraként és Báthory mostohafia, Drágfy György nevelőjeként nemességet kapott Habsburg (I.) Ferdinánd királytól.3® Báthory és felesége, somlyai Báthory Anna a reformáció legnagyobb támogatói voltak Szatmár vármegyében, az asszony (korábban özv. Drágfy Gáspárné) pártfogása alatt rendezték meg az 1545-ös erdődi zsinatot.89 Az ifjú Drágfy György még az 1555-os esztendőben meghalt, s végrendeletében név nélkül a tanítójáról is megemlékezett 4° 1556-ban az idősebb és fiatalabb Erdődi Gáspár Witten- bergbe ment, uraik viszont átálltak a hazatért Izabella és János Zsigmond oldalára, s ezzel elkezdődött az 1565-ig tartó háborúskodás Szatmár vármegye birtoklásáért. Idősebb Sylvius Gáspár ezután eltűnik a szemünk elől, csak az 1569-es nagyváradi hitvitán szólal meg egyszer. Annak alapján, amit mond, valamilyen fejedelmi hivatalnok volt, mert mindkét vitázó felet a személyeskedés mellőzésére és a mielőbbi megállapodásra kérte.* 39 40 41 Mivel idősebb Sylvius Gáspár Szatmár megyéből indulhatott Németországba mint ecsedi Báthory György és somlyai Báthory Anna alumnusa, úgy tűnik, a két másik ifjú, Károlyi és Laskai vele együtt utaztak. Az sem zárható ki, hogy a bibliafordító tanulmányait ez a nagybirtokos házaspár is támogatta. Már 1990-ben valószínűnek tűnt számomra, hogy Károlyi szokatlanul hosszú ideig tanult külföldön. Míg a magyarországi diákok többsége egykét év után hazatért, ő egészen 1561-ig, esetleg 1562 elejéig kint maradt.42 Nincs adatunk arról, hogy a bibliafordító más külföldi egyetemen is tanult volna. Bőd Péter az első magyar nyelvű irodalmi lexikonban, a Magyar Athenasban azt állította, hogy Strassburgban és Svájcban is megfordult.4'1 Korábban hajlamos voltam megfontolni, hogy igaza van, hiszen a 18. századi tudós lelkész olyan forrásokat láthatott, amelyek azóta elpusztultak. Ma már viszont úgy gondolom, hogy tudott Károlyi és társai leveléről, amelyet Théodore de Béze-hez, Kálvin utódjához írtak,44 s a levélírás tényéből következtethetett a svájci útra. Ugyanezt írta Bőd Péter Ilosvai Benedekkel kapcsolatban is, akinek szintén megmaradt egy későbbi, Béze-hez írott levele. Ez esetben valószínűleg rosszul következtetett, hiszen a tudós levelezéshez ebben a korban nem volt szükség személyes ismeretségre, s Ilosvai 3® Kállay FERENC: Históriai értekezés a’ nemes székely nemzet eredetéről, hadi és polgári intézeteiről a’ régi időkben. Nagyenyed, 1829. 217. p. A szerző Benkő József kézirataira hivatkozik, ahol Literatus Sylvius Gáspárként szerepel. Az armális sajnos nincs meg a Királyi Könyvekben. 39 BARÁTH BÉLA Levente: Adalékok az ecsedi Báthoriak 16. századi patrónusi tevékenységéhez és Nyírbátor reformációjához. In: Egyháztörténeti Szemle, 2008. 37-39. p. 40 Drágfy György végrendelete. Erdőd, 1555. június 19. In: Erdélyi nemesek és főemberek végrendeletei. Kiad.: Tüdős S. Kinga. Marosvásárhely, 2006. (Erdélyi testamentumok, II.) 66-67. P- - „Az én szegíny tanító doktoromat, ki engem nagy jámborul szolgál és tanít, kegyelmed ne hagyja, és az mi adományinkban megtartsa...” 41 NAGY-SlMÉN, 1870. 116. p. — A korszakról szóló irodalomban idáig nem sikerült nyomára bukkannom több róla szóló adatpak. 42 Szabó, 1990.25-26. p. 43 Bőd PÉTER: Magyar Athenas. Nagyszeben, 1766. [1767] 131. p. 44 Károlyi Gáspár, Hevesi Mihály és Szikszai Gergely levele Théodore de Béze-hez. Gönc, 1568. május 1. In: Károlyi Gáspár a gönci prédikátor. Sajtó alá rend.: Szabó András. Bp., 1984. (Magyar Hírmondó) 156-163. p.
