Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)

2013 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szabó András: Homályos kezdetek. Új megfontolások Károlyi Gáspár életrajzának első szakaszáról

Homályos kezdetek

69

Károlyi Gáspár életkoráról egyedül Szenei Molnár Albert nyilatkozott, amikor a hanaui Biblia ajánlásában „istenes vén embernek” nevezte őt a halálakor.? A legújabb kori kutatók kimondatlanul is úgy számolhattak, hogy a „vén” jelző hatvan éven felüli embert kell jelentsen. Ha megvizsgáljuk a korabeli elképzeléseket az életkorokról, amelyek természetesen ókori szerzőkre, Szolónra, Hippokratészre és Arisztotelészre hivatkoznak, akkor tisztábban látunk. Laskai Csókás Péter hét életkorra osztja be az emberi életet, amelyek közül a hatodik a „senectus” (negyvenkilenc évestől), ez után következik az aggastyánkor.7 8 Szegedi Kis István felosztásában ötven éves korig tart a férfikor, azután jön „gravitas” hetven éves korig, s ezt követi az „aetas senilis”, az aggastyánkor.9 A különböző számítások eltérései mögött két különböző elmélet áll, az egyik hetven, a másik száz évvel számolja egy férfi maximális életkorát.10 Magyar nyelven Foktövi János váci prédikátor fogalmazta meg kéziratos prédikációiban a 17. század elején az emberi életkorok elméletét.11 Ő tízszer hét esztendőre osztja az életet, s kettéválasztja az öregkor vitális és magatehetetlen szakaszát. Az első a vénség, a második a „görbeség,” azaz „háromlábú kétször gyermök” - magyarán bottal járó szenilis.12 * * * * * Mindebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a „vén” szó Szenei Molnár Albertnél „öreg” jelentésben áll, és semmiképpen nem azonos az aggastyánnal, tehát amikor Károlyi Gáspárt életko- rilag besorolta, akkor azt mondhatta, hogy negyvenkilenc-ötven évnél idősebb volt.

Ha ezek után rápillantunk a legközelebbi biztos életadatokra, nyugodtan módosíthatjuk akár öt évvel is a feltételezett születési időt. 1549-ben lépett be a brassói iskola nagyobb diákjai közé.18 Ha 1535 körül született, akkor ez tizennégy esztendős korában történt. Aztán 1556. március 11-én iratkozott be a wittenbergi egyetemre19 — ekkor ezek szerint huszonegy esztendős lehetett. 1563-ban lett Gönc mezőváros papja, az új számítás

7 Szenei Molnár Albert ajánlása Móric hesseni tartománygrófnak. Hanau, 1608. In: Szenei Molnár Albert költői művei. Szerk.: Stoll Béla. Bp., 1971. (Régi magyar költők tára, XVII. század, 6.) 468. p.

8 LASKAI CSÓKÁS PÉTER: De homine magno illo in rerum natura miraculo et partibus eius essentialibus. Wittenberg, 1585. 40-41. p. (RMKIII. 744.)

8 SZEGEDI Kis István: Theologiae sincerae loci communes de Deo et homine... Basel, 1585. 246. p. (RMK III. 740.)

10 SZABÓ PÉTER: Az emberi élet idejének jelképes felosztása a reformáció irodalmában és képzőművészetében. In: UŐ: Jelkép, rítus, udvari kultúra. Reprezentáció és politikai tekintély a kora újkori Magyarországon. Bp., 2008. (TDI Könyvek, 7.) (továbbiakban: Szabó, 2008.) 100-102. p.

11 H. Hubert Gabriella: Egy morális antropológia 1614-ből. Foktövi János kéziratos prédikáció-gyűjteménye. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 1986. 209-221. p.

12 Szabó, 2008. 101. p.; Bethlen Gábor korának költészete. Sajtó alá rend. Komlovszki

Tibor - Stoll Béla. Bp., 1976. (Régi magyar költők tára, XVII. század, 8.) 158-159. p.

18 SCHIEL, FRIEDRICH: Matrikel des Kronstädter Gymnasiums vom Jahre 1544—1810. In:

Programm des ev. Gymnasiums A. B. zu Kronstadt und der damit verbundenen LehrAnstalten 1862/1863. Kronstadt, 1863. (továbbiakban: SCHIEL, 1863.) 14. p.

Album academiae Vitebergensis ab anno Christi MDII usque ad annum MDLX. Ed:

Foerstemann, Carolus Eduardus. Lipsiae, 1841. (továbbiakban: Foerstemann, 1841.)

315- P-