Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Benkéné Jenőffy Zsuzsanna: A győri egyházmegye papságának helyzete az Ausztriához csatolt területen 1918-1922 között
A győri egyházmegye papságának helyzete az Ausztriához csatolt területen 71 prelátus úgy vélte, a néphangulat is Magyarország mellett van. Hasonlóan vélekedett Leopold Steiner keresztényszocialista képviselő, a Bürger- und Spenderraf^ elnöke. Steiner úgy gondolta, Nyugat- Magyarország átcsatolását azért óhajtják, mert vélhetően Alsó-Ausztria tartományhoz kapcsolják, és Nyugat-Magyarország keresztény lakossága az alsó-ausztriai keresztény pártot erősíti majd a tartományi gyűlésen. Mióta az az újabb eszme merült fel, hogy Nyugat-Magyarországból önálló tartományt fognak alakítani, az alsó-ausztriai keresztény politikusok érdeklődése megcsappant. Steiner vélekedése szerint átcsatolás kérdését felesleges sürgetni, mert a nyugat-magyarországi németség a magyar keresztény kurzus és az osztrák közviszonyok romlása miatt bizonyára Magyarországnál akar maradni. Richard Wollek, a keresztényszocialista párt titkára csak megerősítette Steiner véleményét, szerinte az átkapcsolást nem is sürgetik, mert köztudott, hogy Nyugat- Magyarország nem akar Ausztriához kerülni.59 60 Szinte minden megkérdezett tartotta magát a wilsoni elvekhez, hogy népszavazás útján kell dönteni, mely országhoz csatlakozzon a kérdéses terület. Ezzel kapcsolatban érkezett 1920 februárjában levél Csernoch János hercegprímás részére a Külügyminisztériumból, hogy ha Ausztria tartja magát ígéretéhez, és Nyugat-Magyarország lakossága népszavazáson dönthet hovatartozásáról, az egyháznak is nagy szerepet kell vállalnia, hogy a lakosságot a Magyarországhoz való hűségre buzdítsa. Az egyháznak és az iskolának ugyanis nagy befolyása van a népre, ezért a papságot és az oktatószemélyzetet maximálisan be kell vonni a propagandamunkába. A Külügyminisztérium arra kérte Csernoch Jánost, Mikes János és Fetser Antal püspökök útján hasson a vitatott terület papságára, hogy a szószékről az anyaországhoz való hűségre buzdítsanak, különös tekintettel Vas vármegyére, mert a helyzet ott a legkedvezőtlenebb.61 Klebelsberg Kunó is arról számolt be bécsi útja után, hogy a Szentszék 1919 augusztusában tett ígéretei ellenére Ausztria a magyarok sérelmére tesz lépéseket. Az 1920. március 17-i konferencián is arra hívta fel a püspöki kar figyelmét Fetser Antal, hogy Saint-Germain óta a bécsi nunciatúra kedvezni látszott annak a törekvésnek, hogy Nyugat- Magyarország a győri és a szombathelyi püspökségtől elszakíttassék, és ideiglenesen egy német papnak, mint delegatus apóstolicusnak a joghatósága alá rendeltessék. A püspöki karnak az volt a meggyőződése, hogy Valfré di Bonzo a pápa tudta nélkül tett ilyen lépést.62 Külön apostoli delegátus kirendelése Bécsben azonban már jóval ezelőtt szóba kerülhetett, mert Piffl bíboros 1920 februárjában, a külföldi politikai missziók során nála is járt budapesti teológiai tanárok, Jehlicska Ferenc és Kmoskó Mihály előtt e tervről említést tett. 59 Ez egy olyan szervezet volt, mely a polgárság közreműködésével igyekezett a munkás- tanácsoknak a közigazgatásra gyakorolt egyoldalú nyomását ellenezni. 60 SZEL, 4654/1919. sz. 61 EPL Cat. d/C. 550/1920. sz. 62 Püspökkari tanácskozások. 45. p.
