Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Benkéné Jenőffy Zsuzsanna: A győri egyházmegye papságának helyzete az Ausztriához csatolt területen 1918-1922 között
A győri egyházmegye papságának helyzete az Ausztriához csatolt területen 69 delkezését mondta ki, s ennek értelmében a német népet törvényhozási, kormányzati tekintetben teljes önkormányzati jog illette meg az autonóm jogterületek igazgatása, igazságszolgáltatása, közoktatása, közművelődése és - Brandsch követelését teljesítve - egyházügye körében. Bár a német vikariátus felállítására már nem maradt idő, de eldöntötték, hogy a Sopron székhelyű helytartóság élére Giesswein Sándor kanonokot nevezik ki.49 Természetesen a felállítandó vikárius- ság nem okozott mindenkinek osztatlan örömöt. Egy magyar pap elkeseredetten írta Fetser püspöknek, hogy ellenkezik meggyőződésével és lelkiismeretével, hogy német nemzeti ünnepet tartson a német autonómia életbeléptetése alkalmából, és felháborítja a németek azon magyarázata, hogy ennek a napnak ugyanaz a jelentősége, mint Szent István király ünnepének: „Magyar lelkem ezt a belső válságot nem bírja meg és esedezem: tegye lehetővé magyar plébániára való távozáso- mat.”5° A vikariátus felállítása ellen Nyugat-Magyarország horvát katolikusai is tiltakoztak. A Sopronon aluli horvát papság 1919. február 17- én értekezletre gyűlt össze Alsópulyán, amelyhez utóbb a kisboldogasszonyi esperesi kerület hat horvát papja is csatlakozott, s itt tiltakoztak az ellen, hogy a tervezett vikariátusba a horvát nyelvű plébániákat is besorozzák. A részt vevő papság előre kimondta a passzív ellenállást vele szemben, és követelték a német vikariátus létesítése esetén külön horvát vikariátus létesítését is, külön horvát egyházi tan- felügyelővel.s1 1919. március 22-én Csernoch János hercegprímás levélben számolt be Teodoro Valfré di Bonzo bécsi nunciusnak a magyar egyház helyzetéről. Első pontjában a nyugat-magyarországi helyzetről említette, hogy Fetser Antal püspökkel további tárgyalások folynak a soproni német nyelvű vikariátus felállításának ügyében, mivel az egyházkormányzatnak a nemzetiségek jogos és igazságos igényei szerinti átszervezése elkerülhetetlen lesz.s2 Bár Rótt Nándor veszprémi és Hanauer Árpád váci püspököket az ellenkezőjéről biztosították 1919 nyarán Rómában, november 19-én a nuncius arról írt Mikes János püspöknek, hogy a békeszerződés létrejöttével a kérdéses területen az egyházi joghatóságot ideiglenesen egy Szentszék által kinevezett delegátus fogja gyakorolni, mivel Ausztria kormánya jelezte, nem veszik szívesen, ha Mikes és Fetser püspökök továbbra is beavatkoznának az elcsatolandó terület egyházi ügyeibe. Valfré di Bonzo azt javasolta, előnyösebb megoldás a Szentszék által kinevezett delegátus kinevezése, mert ha a püspökök maguk neveznek ki helynököt a kérdéses területekre, a német lakosság ellenszenvét fogja kiváltani. A nuncius szerint megoldás lehet új egyházmegye felállítása is a két egyházmegye elszakított területének összevonásával, s ezt rendelni közös apostoli delegátus alá.53 Az osztrák « Tengely, 2007. 5° GYEL, 1588/1919. sz. s‘ Kővágó, 1964.121., 259. p. s2 EPL Cat. A. 1522/1919. sz. 53 SZEL, 4704/1919. sz.
