Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)

2013 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Benkéné Jenőffy Zsuzsanna: A győri egyházmegye papságának helyzete az Ausztriához csatolt területen 1918-1922 között

A győri egyházmegye papságának helyzete az Ausztriához csatolt területen 65

viselőiből 1918. december 23-án megalakult a Nyugat-Magyarországi Német Néptanács, mely kimondta Nyugat-Magyarország autonómiá- ját.3° Azonban a német nemzetiségi mozgalom, szemben a szlovákkal, a románnal és a délszláwal, az ország keretein belül maradt, és nem akart elszakadni Magyarországtól.31

A magyarországi német lakosság képviseletére két tanács is alakult egymástól függetlenül. Az egyik volt a Német-Magyar Néptanács (Deutsch-Ungarischer Volksrat) Bleyer Jakab irodalomtörténész, nyelvész, későbbi kisebbségügyi miniszter, a másik pedig a Magyarországi Német Néptanács (Deutscher Volksrat für Ungarn) Brandsch Rudolf vezetésével.'^ A Bleyer-féle néptanácsot Brandsch tanácsa „keresztényszocialista”, sőt, „katolikus” frakciónak minősítette, annak ellenére, hogy a szepesi evangélikus szászok is ehhez csatlakoztak. Bár ez így természetesen nem állta meg a helyét, de Bleyer maga valóban a Katolikus Tanács tagja volt, és a Német-Magyar Néptanács alapítói között számos katolikus papot találunk: Blaskovits Ferenc apátkanonokot, Kuebel Miklós káplánt, Lépőid Antal prelátust, a prímási iroda igazgatóját, Schwarz József plébánost, Schütz Antal egyetemi tanárt — de mellettük evangélikus egyházi személyeket is. A Német-Magyar Néptanács tudatosan próbálta is a katolikus és az evangélikus papság támogatását megszerezni. A Brandsch-féle Magyarországi Német Néptanács is dicsekedhetett egy nagyon jelentős egyházi személy támogatásával: Giesswein Sándor győri kanonokéval, aki a forradalom idején korábbi kereszténydemokrata és pacifista elvei miatt előtérbe került, és igen jól hangzott a neve,33 valamint a nyugat-magyarországi kérdés idején is szerepet játszott.

2.2. A két békekötés

Nyugat-Magyarország ügyét 1919. május 27. és 31. között tárgyalták a saint-germaini békekonferencián, végleges döntés Ausztria és Magyar- ország határáról szeptember 2-án született. A békeszerződést az Osztrák Köztársaság nevében 1919. szeptember 10-én írta alá Renner kancellár, ám ennek Nyugat-Magyarországra vonatkozó határozatait sem a magyar kormány, sem a magyar katonai és polgári hatalomnak az érintett térségben működő helyi képviselői nem voltak hajlandók tudomásul venni. Arra az álláspontra helyezkedtek, hogy miután a konferencia Magyarországgal nem folytatott tárgyalásokat, határozatai sem érvényesek erre a területre.34 A trianoni békediktátum a saint-germaini béke határozatát csak megerősítette. Halvány reményt mutatott a kísé3° Kővágó László: A magyarországi tanácsköztársaság és a nemzeti kérdés. Bp., 1989. 78. p.

3' BOTLIK, 2008. 37. p.

32 TENGELY Adrienn: Az egyházak és a nemzetiségi kérdés 1918-ban. In: Egyház történeti Szemle, 2007. 1. sz. 3-40. p. Online: www.egyhtortszemle.hu - 2013. április, (továbbiakban: Tengely, 2007.)

33 Tengely, 2007.

34 Tengely, 2007.