Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)

2013 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Misák Marianna: Zsarnay Lajos rövid életrajza

Zsarnay Lajos rövid életrajza

45

megkezdte az egyházi téren történő „rendcsinálást.” Már az 1849. szeptember 18-i rendeletével betiltotta az egyházi gyűléseket, ezzel pedig lehetetlenné tette a testületi kormányzásra épült egyházigazgatást.36 A magyarországi protestáns egyházak belső szervezetét pedig a következő évben, 1850. február 10-én kibocsátott rendeletével szinte megsemmisítette. A protestáns egyház kormányzatáról az ostromállapot idejére címmel 9 pontban foglalta össze rendeleteit.37 Elsőként megszüntette a világi vezetők működését, hatáskörüket a püspökökre ruházta:88 „Azon szándéktól vezettetve, hogy azon szomorú állapot, melybe a protestáns egyház Magyarországban a hivatali hatalommal elöljáróinak néhányai által pártcélokra történt visszaélése, s a népnek felkelésre csábíttatása által ejtetett, megjavíttassék, s az e vallásbeli községeknek az alkotmány biztosított jogaik gyakorlata még az ostromállapot alatt is az ez által kijelölt föltételek mellett lehetségessé tétessék.”39 A protestáns egyházak 1791 óta a paritás elve alapján működtek, ami azt jelentette, hogy lelkészek és világiak egyaránt részt vesznek az egyház irányításában. A világi vezetők befolyása és támogatása letiltásával mind a református, mind az evangélikus egyház legnagyobb támaszát veszítette el. Haynau mindezt jól tudta, s ezzel tulajdonképpen gyengíteni kívánta az egyházak helyzetét. A gyengítés másik eszköze volt, hogy a négy evangélikus püspököt elmozdította állásából, néhányukat bebörtönöz- tette, állásukat pedig megüresedettnek nyilvánította. A megüresedett helyekre maga nevezett ki megbízható lelkészeket, akiknek fizetését az államkincstárból folyósította.4° Továbbá felfüggesztette a protestáns egyházak önkormányzatát osztrák helytartóságok irányítása alá helyezve őket.'*1 Az abszolutizmus egy birodalom, egy vallás eszméje nem nézte jó szemmel a protestáns egyházak autonómiáját, így azt igyekezett megszüntetni, mivel ez akadálya volt annak, hogy Magyarországot beolvasszák a birodalomba. A magyarországi protestantizmusra úgy tekintettek, mint az egységes birodalmat veszélyeztető rebellió fészkére. Autonómiájuk felfüggesztésével a bécsi kormány mindenkori kiszolgálójává, illetve megbízható támaszává akarták formálni. „Az egységes birodalom elve egységes egyházkormányzati szervezet kialakítását igényelte.”42 Erre a célra a kormány olyan közös szervezet kiépítését tervezte, melynek felső vezetését saját hivatalnokai által a kezében * 37 * 39 * * *

36 bíró-Bucsay-Tóth-Varga, 1995.329. p.

37 Szatmári Judit: A politikai élet színtere? (avagy világiak részvétele az egyházi gyűléseken az 1850-es években) In: Aetas, 2012.1. sz. 54. p.

3® A protestáns egyházak kezdetben ezt úgy értelmezték, hogy csak a kerületek főgond- • nokainak működését szüntette meg a rendelet, s az egyházmegyékét nem. Ezért Haynau egy későbbi rendeletben külön tiltotta el az egyházmegyék világi vezetőit az egyházuk életében való részvételtől.

39 Barcza, 1981.157-158. p.

4° CSOHÁNY, 1979. 66. p.

4' ZSILINSZKY Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Bp., 1907. (továbbiakban: Zsilinszky, 1907.) 677. p.

42 CSOHÁNY, 1979. 66. p.