Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)

2013 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Misák Marianna: Zsarnay Lajos rövid életrajza

Zsarnay Lajos rövid életrajza

39

család két tanárt is adott: id. és ifj. Csécsi Jánost.4 A források alapján nem egyértelmű az a közlés, miszerint Csécsi Zsuzsanna az ifj. Csécsi unokája. Tudunk arról, hogy Csécsi János megnősült, de felesége 1730- ban meghalt. Arra nézve nincs adat, hogy újranősült, s házasságából egy lánygyermek született.

Zsarnay Lajos első iskolái a zsarnói és a szepsi oktatási intézmények voltak. Anyja gyermekei iránti titkolt vágya volt, hogy valamelyik fia majd elfoglalhatja a csécsiek tanári székét Sárospatakon.5 Ezzel a szándékkal íratta be Lajos fiát is 1811-ben a Sárospataki Kollégiumba. A gimnáziumi évek után a bölcsészetet, a jogot és a teológiát is ugyanitt hallgatta. Tanárai között találjuk a történész Szombathy Jánost, a bölcsész Rozgonyi Józsefet, a latin költő Kézy Mózest, Nyíry Istvánt, Kövy Sándort, a jogtudományok professzorát, a teológia tudósait: Láczay Szabó Józsefet, Kálniczky Benedeket és Somosi Istvánt.4 * 6 7 1824-ben Báji Patay István három gyermekének nevelőjeként lehetősége volt a Felvidékre menni, ahol a német nyelv elsajátítására kiváló alkalma nyílt. 1824 és 1826 között itt tartózkodott, s amellett, hogy szépen elsajátította a német nyelvet, megtanult franciául, s a rajzban és zenében is tökéletesítette magát. Az iskola szabályzata azonban minden togatus diákja számára csak egy év távollétet engedélyezett, ezért 1825-ben Báji Patay István levélben fordult a főkonzisztóriumhoz, és kérte, hogy Zsarnay Lajos számára még egy évet engedjenek meg távol maradni az iskolától.? A távoliét egy éves megszabása a Kollégium részéről a „szilajabb hajlandóságú” diákok érdekében történt, akiket így próbáltak megóvni, és erkölcsi tisztaságukat megőrizni. Valószínű, ismert volt e törvény Báji Patay István előtt is, ezért írta a konzisztórium számára, hogy Zsarnay személye ebben a tekintetben nem ad okot aggodalomra: „Úgy, de fiaimnak említett Nevelője, mind a Feő Tisztelendő Consistorium több Nagyérdemű Tagjai, mind főképp a Professoratus előtt erköltsi jó

4 Id. Csécsi János (1650-1708) a pataki kollégium történetének jelentős alakja. Gyermekkorában török fogságba esett. Szabadulása után családjával együtt Kormos Ferenc csécsi birtokára ment. Tanulmányai végeztével Kassán, Debrecenben, Gyulafehérváron, Tállyán tanított, majd külföldi tanulmányútra indult. Megfordult Utrechtben, Leidenben és Franekerben. 1686-tól már a pataki iskola élén látjuk. 1687-ben, miután a jezsuiták újra elfoglalták az iskolát, a tanulók nagy részével Göncre ment, s megalakították a sárospataki-gönci iskolát, amit 1695-ben a jezsuiták szintén bezártak. Ezután Kassán folytatta tovább működését mindaddig, míg a Rákóczi- szabadságharc idején vissza nem adták a kollégiumot a reformátusoknak. Ifj. Csécsi János (1689-1769) Kassán és Sárospatakon, külföldön Utrechtben, Franekerben és más egyetemeken tanult. 1712-től élete végéig sárospataki tanár, apja tanszékét foglalta el. Nehéz természete következtében a diákság is két pártra szakadt. 1734-ben Csécsit és tanártársát is elbocsátották.

s Zsarnay-életrajz, 1865. 58-59. p.

6 Szívós MIHÁLY: Emlékbeszéd néhai főtiszteletű Zsarnay Lajos szuperintendens úr felett. In: Zsarnói Zsarnay Lajos szuperintendens emlékezete. Sárospatak, 1866. (továbbiakban: Szívós, 1866.) 21. p.

7 Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Levéltár (továbbiakban: SRKTGyL) B.LXVIII. 20,585.