Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)

2013 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Oláh Róbert: Újabb adatok és helyesbítések Apáti Madár Miklós életrajzához

Újabb adalékok és helyesbítések Apáti Madár Miklós életrajzához

9

orvosprofesszort kivéve mindössze id. Campegius Vitringa (1659-1722), a teológia és a keleti nyelvek professzora ajánló sorait tudjuk felmutatni a Franekerben töltött egy évből - mintha elsősorban az orvosi stúdiumok miatt kereste volna fel az egyetemet. Az 1688. év nagyobb részében egyébként Amsterdamban tartózkodott, erre utal Apáti három különböző keltezése.« Itt találkozott Pierre Poiret-val (1646-1719), aki kartéziánus filozófusként és a református misztika megteremtőjeként ismert. Apátira gyakorolt hatását a Vita triumphansban Turóczi-Trostler József mutatta ki.5°

Franekerből Utrechtbe vezetett Apáti útja, ahol 1688. december 14-től 1689 szeptemberéig, összesen 9 hónapig tartózkodott. Itt sem subscribált vagy disputáit.49 * 51 Peregrinációs albuma szerint az Utrechtben töltött hónapok alatt főként orvostudományt hallgathatott Johannes Munnicks (1652- 1711) anatómus és botanikus, valamint Jacobus Vállán (1637-1720) orvos- professzor vezetésével.52 53 54

Végezetül még egy intézményt látogatott Apáti a holland tartományokban: 1689 szeptemberében az amsterdami Athenaeum Illustre hallgatója volt. Az iskola ugyan nem rendelkezett az egyetemek klasszikus négy karával, és doktori címet sem adományozhatott, filozófiaoktatása mégis egészen kiváló volt, megelőzte a groningeni és harderwijki egyetemet is.55 Az Athenaeum rektora, Petrus Surendonck és tanárai, Johannes de Raey és Gerbrand van Leeuwen bejegyzéseit megtaláljuk Apáti peregrinációs albumában, utóbbira pedig a Vita triumphansban is hivatkozott egy alkalommal.5“* Amsterdami látogatásának elsődleges célja az lehetett, hogy átvegye a rábízott csomagokat („tizenöt fejer ládák, három feketék, és három öreg bálok”55) Tótfalusitól.

A négy évnél hosszabb külföldi tanulmányút önmagában is érdekes, hiszen általában csak egy-két évet tölthettek kint a peregrinusok, amit a rektórián keresett és más forrásokból gyűjtött pénzből finanszíroztak. Apáti ellenben biztosan nem tanított partikuláris iskolában, hiszen a Kollégiumból való távozása évében már külföldön találjuk. Az egyetemi disputáci- ók ajánlása nyomán valószínűnek tartom, hogy az apján kívül a cívisváros világi és egyházi vezetői,56 valamint II. Apafi Mihály erdélyi fejedelem tá49 A Vita triumphans civilis előszava (1688. február), a debreceni Kollégiumnak küldött példány autográf ajánlása. (1688. augusztus.) - TtREK Nk. Rmk 585. Címlap. 111.: Pierre Poiret bejegyzése Apáti album amicorumában. (1688. november.) Apáti: Peregrinációs album. 161. p.

5° Turóczi-Trostler 1961.183-194. p.

51 Album studiosorum Academiae Rheno-Traiectinae MDCXXXVI-MDCCCLXXXVI. Utrecht, 1886.

52 Apáti: Peregrinációs album. 40r., I57r. p.

53 WTitmann Tibor: Németalföld aranykora. Bp., 1965. (Európa nagy korszakai, Németalföldi forradalom) 278-288. p.

54 Apáti: Peregrinációs album. I3ir., ló3r., 88r. p.

55 Apáti: Omniárium. 8r. p. (Újrakezdődő lapszámozás.)

36 Néhányan a névsorból: Szenczi A. Pál lelkész, Szilágyi Tönkő és Lisznyai professzorok, ifj- Komáromi Csipkés György, Balyik András, valamint Bartha Boldizsár főbíró.