Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 3. szám - SUMMARIES IN ENGLISH - Tóth Tamás Zoltán: Some Ethical Aspects of Simon Magus and the Simonian Practice. Discourse from Hippolytus's Refutatio VI. and the 'Explanation On The Soul' (Ex. An.)
Recenziók Flasch, Kurt: Nicolaus Cusanus és kora. Budapest, Szent István Társulat, 2009. 75 old. A magyar tudományos kutatás az elmúlt évtizedekben élénk érdeklődéssel fordult az egyház- és a filozófiatörténet jelentős alakja, Nicolaus Cusanus munkássága felé. Doktori értekezések, szakkönyvek és tanulmányok sora foglalkozott vele olyan szerzők tollából, mint Sándor Pál, Erdő Péter és Bolberitz Pál.1 A magyar tudomány azonban két dologgal adós maradt. Nem készültek fordítások Cusanus műveiről, így a szélesebb olvasóközönség nem ismerhette meg első kézből gondolatait. Másrészt hiányzott egy olyan, közérthető stílusban íródott Cusanus-monográfia, amely a filozófiában kevésbé jártas olvasók számára is képes bevezetést nyújtani Cusanus gondolkodásába. Örömteli fejlemény, hogy az ezredforduló óta Cusanus több műve immár magyar nyelven is olvasható.2 Kurt Flasch Nicolaus Cusanus és kora című kismonográfiájának - vagy nagyesszéjének - magyar nyelvi-e való lefordításával pedig immár egy olyan mű is olvasható Cusanusról, amely tudományossága mellett ismeretterjesztő irodalomként is jól hasz> Magyar szerzők művei Cusanusról a teljesség igénye nélkül: Klamm Rezső: Nicolaus Cusanus módszerének dialektikai alapvonalai. Fejezet a renaissance-bölcselet történetéből. Doktori értekezés. Szeged, 1938.; SÁNDOR PÁL: Nicolaus Cusanus. Bp., 1965.; Sándor, PÁL: Nicolaus Cusanus. Bp. - Berlin, 1971.; Erdő Péter: Az egyházi jog filozófiai megalapozása Nicolaus Cusanus műveiben. Doktori értekezés. Bp., 1976.; Bolberitz, Pál: Philosophischer Gottesbegriff bei Nikolaus Cusanus in seinem Werk „De non aliud”. Licenciátusi értekezés. Róma, 1976. (Könyvként megjelent: Lipcse, 1989.); Bolberitz Pál: Nicolaus Cusanus filozófiai Isten-tanának alapkérdései. In: Teológia, 1999. 3-4. sz. 89-96. p.; UŐ: Cusanus, az egység filozófusa. Hatszáz éve született Nicolaus Cusanus. In: Teológia, 2002.1-2. sz. 1-10. p.; Bolberitz, Pál: Der Begriff des „coincidentia oppositorum” bei Nicolaus Cusanus und Teilhard de Chardin. In: Az atyák dicsérete. A 60 éves Vanyó László köszöntése. Szerk.: Kránitz Mihály. Bp., 2002. 45-57. p.; Kormos József: „Hozzáfordulás a legegyszerűbb végtelen formához” - A bölcsesség mint erény Cusanus gondolkodásában. In: Lábjegyzetek Platónhoz 1. Az erény. Szerk.: Dékány András - Laczkó Sándor. Szeged, 2003. 187- 191. p.; Bolberitz Pál: A magyar filozófia kezdetei. Nicolaus Cusanus recepciója Laskói Csókás Monedolatus Péter „De homine” c. művében. Bp., 2004.; Balázs József: Nicolaus Cusanus és az iszlám. In: Egyháztörténeti Szemle, 2011. 2. sz. 39-53. p. 2 Cusanus, Nicolaus: A tudós tudatlanság. H. n. [Bp.], é. n. [1999.]; Cusanus, Nicolaus: Miatyánk. írások és szentbeszédek. H. n. [Bp.], 2000. (Ebben a kötetben Cusanus négy műve - A kezdetről, Miatyánk, Compendium, Az együgyű ember és a bölcsesség -, illetve Jaspers és Ernst Hoffman egy-egy Cusanusról szóló tanulmánya kapott helyet. A kötetet egy évvel később változatlan tartalommal Az együgyű ember és a bölcsesség címen adták ki.) CUSANUS, NICOLAUS: A rejtett Istenről. H. n. [Bp.], 2008. (A kötetben Cusanus három műve szerepel: A rejtett Isten, Az Isten keresése, Az Istengyermekség.)
