Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Pályi Kata Zsófia: Az egyházi özvegy-árva tár megalapítása a Tiszáninneni Református Egyházkerületben. Szemere Bertalan intézeti terve 1838-ból
60 Egyháztörténeti Szemle XIV/3 (2013) csára a cenzor lefoglalta. Szemere Miklósnak június 24-én számolt be a könyvkiadások kudarcairól: „Kazinczy folyóiratából sem lesz egyhamar semmi.”59 Szemere saját kezébe vette az özvegy-árva tár kéziratának a kiadatását. Már 1840. június 3-án kelt levelében visszakérte Kazinczytól munkáját: „özvegy s árva-tervemet, úgy amint azt Molnár neked elküldte, mennél bamarébb és pedig okvetetlenül küld vissza nekem vagy ide Vattára vagy Pestre. Leend alkalom csak járj utána.”59 60 Szemere Bertalan munkája 1840-ben két helyen jelent meg nyomtatásban. Könyvét Molnár Antal előszavával 1840-ben Pesten adták ki: Szemere Bertalan’ terve egy papi özvegy ’s árva-tárról, és arrul: mikép lehet a’ pap’ sorsát biztosítani a reformátusoknál? Közli [MolnáJR A[antal] református pap. Pest, nyom. Trattner - Károlyinál. A Tudományos Gyűjteményben is megjelent 1840-ben a munka, címében kis változtatásokkal: Szemere Bertalan Terve Egy papi özvegy s árvatárról, és arrul, miképen lehet a reformált papok sorsát biztosítani? Közli [MolnáJR A[antal] református pap.61 Szemere eredeti kézirata a később kinyomtatott szöveggel tartalmilag jórészt megegyezett. Néhány stilisztikai változtatás történt benne, illetve Csobaj helyett Vattát tüntették fel keltezési helyül. Útinaplójának cenzúrázott változata 1840-ben mégis megjelenhetett, benne olvasható volt a papi jótékony intézetekről irt fejezet. 1845-ben az útleírás második bővített kiadásában néhány lábjegyzettel ezt a részt is bővítette.62 Szemere Bertalan útleírásának szemelvényes harmadik kiadása 1983-ban jelent meg, a válogatásból kihagyták a papi özvegy-árva tár tervét.6» Szemere Bertalant útirajzának elismeréséül 1840-ben az Akadémia levelezői tagjának választották. alkalomra megírta önéletrajzát, melyet az Akadémia elnökének megküldött. Addigi pályafutásának három fontos könyvét emelte ki: a börtönreformmal és az árvatárral kapcsolatosat, valamint az útleírást. Külföldi tapasztalatai alapján 1838-ban Borsod vármegye számára dolgozta ki a börtönrendszer megreformálására szolgáló munkáját, mely még ugyanabban az évben megjelent: Terve egy építendő Javító-fogháznak a magányrendszer elvei szerint, Kassa, 1838. Egy fogház körmetszetű tervrajzával. Az árvatár tervéről megjegyzi, hogy azt a Tiszáninneni Református Egyház- kerületnek „munkakönnyítésül s előrajzolatul” írta: „Mind ezt, mind amazt több száz példányban ingyen osztogatám ki.”64 59 Szemere Bertalan levele Szemere Miklóshoz. Pest, 1840. június 24. Szemere Bertalan levelei Szemere Miklóshoz és Györgyhöz, 1837-1856. Bevezetéssel és jegyzetekkel közli: Perényi József. Veszprém, 1908. (továbbiakban: PerÉnyi, 1908.) 28-29. P60 Szemere Bertalan levele Kazinczy Gáborhoz. Vatta, 1840. június 3. Közli: Bitskey, 1970. 237. p. 61 Tudományos Gyűjtemény, 1840. 24. évf. 11. köt. 3-36. p. 62 Szemere, 1845. II. köt. 204-208. p. 63 Utazás külföldön. Válogatás Szemere Bertalan nyugat-európai útinaplójából. Szerk.: Steinert Ágota. Bp., 1983. (A tanulmány Sőtér István munkája.) 64 Szemere Bertalannak a Magyar Tudományos Akadémia elnökéhez intézett önéletrajza. 1841. június 16. In: Akadémiai Értesítő, 1906.17. köt. 571-573. p.
