Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)

2013 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Pályi Kata Zsófia: Az egyházi özvegy-árva tár megalapítása a Tiszáninneni Református Egyházkerületben. Szemere Bertalan intézeti terve 1838-ból

48

Egyháztörténeti Szemle XIV/3 (2013)

1. Szabály. A leendő papokat, főleg erkölcsi tekintetben szigorúbban ellenőrizzék az eddiginél, és ha alkalmatlanok, eleve tanácsolják el őket a pályától.

2. Szabály. Amíg van fölszentelt pap, addig káplánt nem szabad fölszentelni és meghívni a szolgálatra.

3. Szabály. A meghívott és a meghívást elfogadott pap három évnél korábban nem hagyhatja el eklézsiáját.

4. Szabály. Az eklézsiának joga van bárkit meghívni az egyházmegye felszentelt papjai közül, a tanácsnak csak a tudomásulvétel miatt kell bejelenteni azt. Más egyházmegyéből csak két esetben lehet papot meghívni: ha a pap meghal, vagy ha hivatalától örökre megfosztják. Ha valaki ármány és bűnös áskálódás által jut parókiához, azt hivatalától örökre meg kell fosztani.

5. Szabály. Hívhatási joga az eklézsiának három esetben van. Ha papja meghal, ha bűnökért és erkölcstelen tettekért hivatalától örökre megfosztják vagy ideiglenesen felfüggesztik az egyházmegyei és egyházkerületi tanácson, valamint ha fejenként vett szavazás után kiderül, hogy a hívek 9/10-e lelki elidegenedést érez papja iránt. Ritkulni fog az elidegenedés, ha a papokat arra kötelezik, hogy könyv nélkül tartsák meg a prédikációt.34

6. Szabály. Ha a pap betegség vagy öregségi erőtlenség miatt akadályozva van a szolgálatban, akkor rövid ideig tartó akadályozás esetében a szomszéd papok és a helyi iskolamester tartsák meg az istentiszteletet, hosszabb akadályozás esetén a pap káplánt hívjon tetszése szerint, örökös akadályozás esetén az eklézsia helynököt válasszon a papok vagy káplánok közül, aki a jövedelem felét kapja meg.

Szemere felhívásának köszönhető, hogy az egyházkerület napirendre tűzte a papmarasztás, a káplántartás és a kegyelem esztendő újratárgyalását. 1840 májusában Miskolcon küldöttséget neveztek ki, melynek tagja a világi rendből Puky István, Tolcsvai Nagy Gedeon és Ragályi Károly, az egyháziból Futó Sámuel abaúji, Dapsy József gömöri, Jászay Mihály felsőzempléni esperes, valamint Vattay György Torna megyei főjegyző lett. Feladatul kapták, hogy dolgozzák ki annak rendszerét, miként gyűjthető be az egyházmegyék és lelkipásztorok véleménye és szavazata a megnevezett tárgyakban, és miként vonhatóak be a kérdés rendezésébe. Céljuk az volt, hogy az egyházmegyénként eltérő szokásokat és gyakorlatokat összehangolják, és felkészüljenek az új egyházi rendszabályok meghozatalára („czélszerűen rendelkezni, s az egész Egyházi Kerületben rendelkezési egyM „Kis oknak látszik, de nem az, sőt mélyeb hatású, kivált a falukon, mint vélik sokan. Az idős papok nagy része meg szokott utáltatni a néptől, s oka a beszéd ügyetlensége, zavaros, botránkoztató elmondása, mi a legjobb munkát is elrontja.” Szemere, 1840. 14. p. Szemerének ez az állítása néhányaknak nem tetszett, talán mert túlságosan szókimondó volt.