Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Pályi Kata Zsófia: Az egyházi özvegy-árva tár megalapítása a Tiszáninneni Református Egyházkerületben. Szemere Bertalan intézeti terve 1838-ból
38 Egyháztörténeti Szemle XIV/3 (2013) semmi!”- írta 1842-ben megjelent munkájában. Külön kutatást igényelne, hogy a zempléni születésű Fáy és a borsodi Szemere milyen eszmék hatására vált a lelkészek pártfogójává, ügyük felkarolójává. Mindketten a sárospataki kollégiumban végezték tanulmányaikat, de nemcsak eszmei, hanem valóságos rokoni kapcsolatban is álltak egymással. Fáy András édesanyja Szemere Krisztina volt, a kiterjedt Szemere família egyik tagja, Szemere Bertalan távoli rokona. Míg Fáy a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület megalapítójaként szerzett országos hírnevet,-* addig az ifjú Szemere Bertalan a lelkipásztorok és tanárok részére felállítandó intézet megalapítását tűzte ki célul. Szemere Bertalan 1836 és 1838 között nyugat-európai utazást tett rokonai költségén. 1836 márciusában folyamodott útlevélért, áprilisban Pozsonyba utazott, májustól októberig Bécshen tartózkodott, ahol kézhez kapta az okiratot.5 Október 4-én hagyta el a várost, Csehország felé indult, Prágát és Töplicet (Teplitz) érintve október 12-én érkezett meg a szászországi Drezdába. A következő hónapokban meglátogatott városok sora hosz- szú: Lipcse, Halle, Wittenberg, Berlin, Potsdam, Magdeburg, Halberstadt, Göttingen, Kassel, Frankfurt és Metz. A német tartományok után 1836 decemberében ment Franciaországba, április végéig Párizsban tartózkodott. 1837. április 29-én Boulogneból hajóval utazott Angliába, májustól július közepéig Londonban volt. A következő hónapokban érintette Cambridge, Stamford, York, Durham, Newcastle, Edinburgh és Glasgow városokat. Írországba utazva Dublint látogatta meg, majd Birmingham, Stratford-on-Avon, Oxford után Londonba tért vissza. Augusztus 16-án Hollandiába hajózott, járt Rotterdamban, Hágában, Amszterdamban, Antwerpenben, majd Brüsszel, Aachen, Mainz, Darmstadt, Heidelberg, Strassburg és Mühlhausen után Svájcba utazott. Meglátogatta Basel, Bern, Lausenne, Genf, Luzern, Zürich városát. Szemere Bertalan 1837 októberében érkezett vissza Bécsbe, és 1838 februáijában tért vissza Magyarországra. Útja során a kiadás szándékával naplót vezetett, melynek nagy részét még Bécsben könyv formájába öntötte. Útleírása 1840-ben jelent meg cenzúrázott változatban, melyet a nagy sikerre való tekintettel 1845-ben újra kiadtak, akkor már bővített tartalommal.6 Szemere Bertalan útja során meglátogatott számtalan híres épületet és nevezetes történelmi helyet, országonként megfigyelte az oktatási rendszert, a fiatalkorúak nevelőintézetét, árvaházakat, óvodákat, foglalkozott a választási rendszerrel és sajtóval, a biztosítók, fogházak és börtönök működésével. A reformkori útleírás * Finta József: Fáy András a biztosító eszme szolgálatában. Bp., 1936.; Fenyvessy Adolf: A pesti hazai első Takarékpénztár-Egyesület százéves története, 1.1839-1889. Bp., 1940. s Csorba Csaba: Szemere Bertalan nyugat-európai utazása (1836-1838). In: Szemere Bertalan és kora. I. köt. Szerk.: Ruszoly József. Miskolc, 1991. (Borsod-Abaúj- Zempléni Történelmi Évkönyv, 7.) 49-71. p.; Szemere Bertalan. Szerk.: Hermann Róbert. Bp., 1998. 16-18. p. 6 Szemere Bertalan: Utazás külföldön. I—II. Pest, 1840. (Második bővített kiadás: 1845.; továbbiakban: Szemere, 1845.)
