Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hegyi Ádám: "Mit mondasz mindezekre te vallást tsúfoló!" Id. Ercsei Dániel (1744-1809) és a hitvédő irodalom
,Mit mondasz mindezekre te vallást tsúfoló!” 35 majd azt kiadni.5» Ezek a bejegyzések azt mutatják, hogy volt egy hívő olvasóréteg Mezőtúron, de számukra a vallásellenes mozgalmak még nem jelentettek veszélyt. Ennek ellenére vannak arra utaló jelek, hogy a helyi olvasmányok nem csak a hitéleti és oktatáshoz szükséges tankönyvekből álltak. Jó példa erre, hogy a szegény diákok könyvtárába bekerült Jean Mabillonnak a bencés rend történetével foglalkozó vaskos munkája,z° amely egy partikula tananyagába biztosan nem tartozott bele71 Összegzésképpen megállapíthatjuk, Eresei fontosnak tartotta, hogy a vallás védelmében saját művével lépjen fel. Könyvének kiadásához olyan emberektől kért segítséget (id. Péczeli József, Wéber Simon Péter), akik sikeresek és gyakorlottak voltak református munkák terjesztésében. A mecénások megnyerésében (Péchy Imre, Csanádi György, Csanády István) nem jelentett komoly akadályt az egyházkormányzat átalakításával kapcsolatos vita. Úgy gondolom, a bemutatottakból jól látható, hogy a 18. század végének olvasmányműveltségét igen heterogén források bevonásával lehet megtenni. Id. Eresei Dániel írói tevékenységének vizsgálatakor egyrészt szembe kellett néznünk a források hiányával: a Szent passió mecénásainak megnyeréséről nincs közvetlen adatunk, Eresei személyes véleményének nem maradt írásos nyoma naplóban, levelekben stb. Másrészt nagyon különböző dokumentumokat kellett megvizsgálni ahhoz, hogy eredményt tudjunk elérni. így például mezőtúri presbiteri jegyzőkönyveket, helytartótanácsi cenzori iratokat, levelezéseket, könyvjegyzékeket, zsinati dokumentumokat, naplókat stb. A Békés-Bánáti Református Egyházmegye olvasmányműveltségének vizsgálatát ehhez hasonlóan a lehető legtöbb forrás bevonásával képzelem el. A Monok István által végzett kutatások alapvetően könyvjegyzékekre és tulajdonosi bejegyzésekre támaszkodnak. Ezek számomra is meghatározó kiindulásnak számítanak, de rajtuk kívül különösen fontosak a mindennapi élettel kapcsolatos dokumentumok, mint például naplók, végrendeletek, periratok, levelezések. A gyülekezeti élet hétköznapjainak megismeréséhez a presbiteri jegyzőkönyvek, az egyháztörténeti krónikák és prédikációk szintén nélkülözhetetlen segédletei a kutatásnak. Remélem, hamarosan új és érdekes eredményekkel számolhatok be a Békés-Bánáti Református Egyházmegye művelődéstörténetével kapcsolatban. 6 6« MREI. I.268.b. 108., 110. p. 7° Mabillon, Jean: Tractatus de studiis monasticis. Venetiis, 1770. - SzKIRGK. 39201/1. 7' Tóth Béla: A debreceni kollégium tankönyvei a 18. században. In: Studia Litteraria, XX. Bp., 1982. 59-82. p.
