Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hegyi Ádám: "Mit mondasz mindezekre te vallást tsúfoló!" Id. Ercsei Dániel (1744-1809) és a hitvédő irodalom
.Mit mondasz mindezekre te vallást tsúfoló!” 31 tak kompenzációként egy-egy telket.43 A város önkormányzata viszonylag független volt a földesuraitól, mivel a lakosság maga választotta a bírákat és a tanácstagokat, de 1773-ban a földesurak mégis elérték, hogy a bíráskodásban korlátozzák a városi bírákat, és itt is a nemesek kezében lévő úriszék lett a bíráskodás vezetője. Mezőtúr az 1790-es években három nemesi család tulajdonában volt: a Kállay-családéban, a gróf Aspermont- családéban és a gróf nagymányai Koller-családéban.* 44 Sajnos Mezőtúr korabeli jegyzőkönyvei a II. világháborúban megsemmisültek, így nem tudjuk, hogy Eresei kért-e valamilyen segítséget könyvének kiadásához a várostól, illetve a helyi földesuraktól.45 A református gyülekezet korabeli iratai szerencsére ma is megvannak, de ilyen tárgyú bejegyzés nem található bennük,46 és ismereteink szerint Mezőtúr egyik tulajdonosa sem folytatott mecénási tevékenységet. A helyi református egyház korabeli számadásaiban sincs nyoma annak, hogy könyvnyomtatásra valamilyen összeget fordítottak volna. 1792-ben a gyülekezet egyetlen könyvészeti dologra költött: a templomban használt énekeskönyv újraköttetésére.47 A budai zsinaton a világiak és egyháziak között zajló vitáról csak annyit tudunk meg a mezőtúri protocollumból, hogy ügyeltek arra, hogy a Nagykunságból egy világi és egy egyházi képviselő is jelen legyen a tanácskozásokon: „...Ezen Synodusra V. Nagy Kunsági Tractus részéről az igari tractualis gyűlésben egyenlő akarattal deputaltattak Erisei Dániel Mező Túri Prédikátor, és Te(kin)t(e)tes Jósa Gábor Füredi compossessor urak.”48 * * * Látható, hogy Mezőtúr nem járult hozzá a Szent passió kiadásához. A kötetből azonban az is kiderül, hogy a nyomdász, Wéber Simon Péter a saját költségén nyomtatta ki a könyvet.4« Wébernek ez a kijelentése más nyomdászok szokásaihoz hasonlóan nem jelentette azt, hogy ténylegesen minden költséget ő viselt, hiszen Eresei mecénásokat is szerzett. Véleményem szerint a tipográfus jó üzletet látott a Szent passió kiadásában, mivel « BoDOKi Fodor, 1978.70. p.; Tóth, 1941.2. köt. 231. p. 44 BODOKi Fodor, 1978.42-43., 62., 64. p. 45 A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár tájékoztatása alapján. 46 Mezőtúri Református Egyházközség Iratai (Mezőtúr) (továbbiakban: MREI.) I.268.b. (= Presbiteri jegyzőkönyv, 1750-1832.) 47 ,A templomban lévő T. Uraimék számokra való sóltáros könyv bé kötéséért 1 Rf.” Curator Mezei János uram számadó laistroma Anno 1792. MREI. I.268.Í. 2. cs. Érdekes, hogy 1792-ben a gyülekezet bevételei lehetővé tették, hogy svájci gyülekezetei is támogassanak, miközben könyvkiadás fel sem merült: „Helvetziában Orozelli nevű víz miatt meg károsodott város lakosainak 2 Rf.” - Curátor Mezei János uram pium oblatumokról való laistroma Anno 1792. MREI I.268.Í. 2. cs. 4« MREI. I.2Ó8.b. 116. p. 44 Ercsei, 1793. előzékek.
