Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Sági György: Egy katolikus főpap vívódásai: Hamvas Endre csanádi püspök és az államhatalom, 1961-1964
78 Egyháztörténeti Szemle XIV/2 (2013) azonban bizalmatlan volt a püspök, a beépített ügynököket elsősorban közöttük feltételezte.63 Az egyes megyék egyházügyi főelőadóinak általam tanulmányozott jelentéseiből megállapítható, hogy a magyarországi papság különbözőképpen viszonyult a II. Vatikáni Zsinathoz. Az elolvasott iratokban vagy teljes érdektelenség mutatkozik a papok részéről, „nem vár[nak] rendkívüli határozatokat”, esetleg kisebb változásokat valószínűsítenek. (Például kánonjogi egyszerűsítések, liturgikus szabályok egyszerűsítése stb.) Máshol viszont éppen az olvasható, hogy sokat vártak a zsinattól.* 64 A papokat elsősorban az foglalkoztatta azonban, hogy hányán és kik vehetnek részt a zsinat ülésein, illetve a pápa nevez-e ki új püspököket, lesz-e püspökszentelés. Hamvas Endre és Brezanóczy Pál személyében már kezdetekkor többen is biztosak voltak, hogy kiutazhatnak a zsinatra.65 Egyszerűen megfogalmazva, leginkább a személyi kérdések érdekelték a magyar papokat. Heves Megyében volt terület, ahol a zsinat után is csak lassan történtek meg a zsinathoz kapcsolódó változások. Az ottani egyházügyi főelőadó, Borai Emil ezt megnyugtatónak tartotta, a zsinat irányában elkötelezettek természetesen nem.66 Az 1964-es Casaroli-féle részmegegyezés A keleti blokk országai közül elsőként Magyarországgal kezdte meg 1963 májusában a tárgyalásokat az Apostoli Szentszék, illetve XXIII. János pápa képviseletében Agostino Casaroli vatikáni helyettes államtitkár, a Rendkívüli Egyházi Ügyek Szent Kongregációjának helyettes titkára. Prantner Józseffel, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökével az első tárgyalásokra 1963. május 7. és 9. között került sor Budapesten. Hamvas püspök Brezanóczy apostoli kormányzóval még a tárgyalások előtt, április 29-én Bécsben kereste fel Casarolit és egy - az Állami Egyházügyi Hivatalban letárgyalt -, a magyar egyház sérelmeit felsoroló tíz pontos listát adtak át a vatikáni helyettes államtitkárnak. Ekkor tudatták vele azt is, hogy az állam és Egyház megegyezésére irányuló tárgyalásokon Prantner József elnök lesz a tárgyalópartnere.6? Az egyik Rátkai-jelentésből megtudhatjuk Hamvas Casaroliról kialakított igen kedvező véleményét, akiről „bizakodóan nyilatkozott budapesti itt-tartózkodása után a tárgyalások eredményeit illetően, [ugyan] Igen határozottan jegyezte meg utóbb: a végső döntés idejéig bizony még sok idő telhet el.”68 Ez az idő 1964. szeptember 15-én következett be, mikor is a két fél között részleges megállapodás született. Fejérdy, 2011.97., 178. p. 64 MNL. Heves Megyei Levéltára (továbbiakban: HML.) XXIII.-3/0/45:1481/1966. 3. Borai Emil jelentése; MNL. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár Alsózsolcai Fióklevéltára. XXIII. 2. d. 003/1966. 1965. évi II. félévi jelentés. 65 RÁTKAI II. 3-4.; MNL. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár. XXIII. Szolnok Megyei Tanács VB. Egyházügyi főelőadó (Cseh Lajos) összefoglaló jelentése TŰK 003/14/1962. 4. és negyedéves jelentése TŰK 0037/1963.1. 66 MNL. HML XXIII.-3/6/45:1481/1966. Borai Emil I. félévi összefoglaló jelentése. 1. 6? Adriányi, 2004. 43. p. 6S Rátkai IV. 3-4.
