Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Sági György: Egy katolikus főpap vívódásai: Hamvas Endre csanádi püspök és az államhatalom, 1961-1964
Egy katolikus főpap vívódásai 75 meghívására.« Végül azonban Budapesten felkereste Mindszentyt, de Szegedre nem utazott le. „A reakció [ezt] úgy használta fel, hogy [azt mondta, hogy] König akart látogatást tenni, de Mindszenty ezt megtiltotta” - legalábbis jelentésében Rátkai csongrádi egyházügyi főelőadó ezt így fogalmazta meg.45 46 A Csanádi Egyházmegye papsága -a jelentésből nem derül ki, de feltehetően az államhoz lojális papság - ezt főpásztora megsértéseként fogta fel, miszerint König bíboros lebecsüli Hamvas személyét. Furcsamód - ugyan enyhén, de - Rátkai főelőadó védelmébe vette jelentésében az osztrák főpapot, mondván: „Kétségtelen, hogy melléfogás történt ebben a látogatásban König bíboros részéről, bármennyire is - feltételezhetően - hasznos munkát akart volna végezni a Mindszenty ügyben.” Függetlenül ettől Hamvas püspök önérzetében érezte magát megbántva. Ezen javított valamelyest König bíboros azzal, hogy amikor Rómában a zsinat második ülésszakán találkoztak, az osztrák főpap mondta neki: „Tudom! Tartozom még egy látogatással!” Emellett levélben még korábban ígéretet tett egy meg nem nevezett líra összeg küldésére a magyar Egyház javára.4? Mindszenty bíboros helyzetének megoldása továbbra is függőben48 maradt, egészen 1971. szeptember 28-ig, amikor is Magyarország elhagyására kényszerült. Hamvas Endre a II. Vatikáni Zsinaton Ugyan a vizsgált időintervallumon túlnyúlik a II. Vatikáni Zsinat VI. Pál pápa49 általi lezárása, mégis nem engedhetjük meg magunknak, hogy nem ejtünk szót a múlt század legjelentősebb egyháztörténeti eseményéről, Hamvas Endre azon való részvételéről, még akkor sem, ha tárgyalt témánk a Casaroli-féle részmegegyezésig, illetve a püspök kalocsai érsekké történt kinevezéséig taglalja Hamvas tevékenységét. Az első ülésszakról hazatérve Hamvas püspök úgy gondolta, hogy a zsinat ,,a Vatikán részéről a világ katolikus egyházainak felmérését volt hivatva elvégezni”, az érdemi munkát majd csak a következő ülésszaktól várta.50 Az első ülésszakon a püspök felszólalásában javasolta a pápának és a zsinatnak, hogy közös felszólalásukban lehetőleg a keleti blokkban meglévő egyházüldözésekről visszafogottan szóljanak, ne nehezítsék ezzel tovább az ott élők helyzetét.51 Hamvast rosszul érintette érzelmileg, hogy külföldön őt egyes körök kommunistának állították, be - itt egy svájci lapra utalt Rátkaival való megbeszélésükön -, de megjegyezte, hogy örül, mert a Radio Vaticana és a L’Osservatore Romano védelmébe vette.52 Nem volt 45 Szeged-Csanádi Püspöki Levéltár, I. 1. 55/1963.; 1.1.1083/1963. 46 Rátkai IV. 3. 4? Rátkai IV. 3. 48 MNL. BKML. XXIII. 2. g. ÁEH 6. Tájékoztató V. 35. 49 Eredeti neve Giovanni Battista Enrico Antonio Maria Montini. 1922-től az Államtitkárságon dolgozik, majd a varsói nunciatúrán. 1937-től Pacelli bíboros államtitkár titkára. 1944-től az Államtitkárságon az egyház belső ügyei részlegének vezetője, 1952-től helyettes államtitkár, 1954-től milánói érsek, 1958-tól bíboros, 1963-tól római pápa 1978-as haláláig. 5,1 Rátkai III. 7. 51 Máté-Tóth, 2001. Rátkai III. 8.
