Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Debreceni Péter: Lengyelek részvétele a nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson 1938-ban
Lengyelek részvétele a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson 53 évére.19 Serédi Jusztinián - aki utazásaival, kapcsolataival rendkívül sokat tett a rendezés elnyerésének érdekében - kijelentette, hogy az „Eucharisztikus Kongresszusnak általános fontosságon kívül különös jelentősége is van hazánkra és fővárosunkra. Ez a fontosság elsősorban lelki, másodsorban erkölcsi, harmadsorban anyagi.”20 Az 1930-as esztendő Szent Imre-éve volt, mely ünnepségsorozatát mintegy főpróbának szánták, hiszen kb. 600 ezer hívő vett részt az eucharisztikus hajókörmeneten, és ide vonzotta a külföldi katolicizmus reprezentánsait is.21 A kongresszust két év szakadatlan előkészület előzte meg, és igyekeztek titokban tartani, „nehogy a kisantant államai Franciaország útján megfúrják”. Az esemény megtartásáért egyébként a lengyel főváros, Varsó is versengett, ám lemondtak Budapest javára, így 1936. november 17-én Párizsban egyhangúlag a magyar fővárosnak ítélték oda a rendezést.22 * Az Eucharisztikus Kongresszus és a Szent István-év ünnepségsorozatai hatalmas társadalmi összefogást eredményeztek, például a magyar méhészek 89 kg viaszt adományoztak a kongresszus gyertyaszükségleteire, és komoly szervezési munkát igényelt, hiszen hatféle menetrendet készítettek a fővárosban pár hónap alatt, amely összhangban volt a kongresszus programjaival. A rendezvény alatt növekvő idegenforgalomra számítottak, s a belső forgalomra utazási kedvezményeket is kiadtak. A rendezés elnyerésének joga kiválóan szolgálta a magyar katolicizmus erősítését és a hívek vallási tudatának növelését. Az egyházi vezetők mindent meg is tettek, hogy a hazai hívek „méltó módon és minél nagyobb számban részt vegyenek” az ünnepségeken, és ehhez a megfelelő, politikai támogatást is megkapták, mind miniszteri, mind a fővárosi rendelkezéseken keresztül.zs A magyar katolikusok mozgósítását jól példázza, hogy például a budapesti katolikus tisztviselők szabadságot kaptak, hogy „méltó módon és minél nagyobb számban részt vegyenek” az ünnepségeken, a „Szent István- jubileumi év megnyitó ünnepségein való minél tömegesebb részvétel biztosítása céljából pedig május 30-ra általános hivatali szünetet rendeltek el”.24 Az esemény legfőbb patrónusa a katolikus Horthy Miklósné lett, míg a Szent István-évé maga a kormányzó. 1937-ben megpróbálták felmérni a külföldi katolikusok várható érkezését is. Eszerint politikai okokból a szomszédos, kisantant országok katolikusainak utazása körül sok kérdőjel merült fel, míg Ausztriából Hitler nem akarta elengedni a zarándokokat, mely többek között Svájcban váltott ki felháborodást, így ők sem akartak Budapestre utazni. A nyugat-európai 19 Magyar Országos Tudósító, 1938: február 23. 17. p. - MNL. OL. K 428. (= Sajtólevéltár. A Magyar Távirati Iroda iratai. Kőnyomatosok. Online: www.mol.arcanum.hu/mti - 2013. február.) 2,1 Uo. 18. p. 21 Gergely, 1988.33. p. 22 Eucharisztikus kongresszus. In: MTI. Heti kiadás, 1938. május 4. - MNL. OL. K 428.; Gergely, 1988.64., 66. p. 2:1 A magyar méhészek adakozása az Eucharisztikus Kongresszusra. In: MTI. Heti kiadás, 1938. május 25. - MNL. OL. K 428.; Magyar Országos Tudósító, 1938. február 10. - MNL. OL. K 428.; Gergely, 1988. 98-99. p.; Magyar Országos Tudósító, 1938. március 16. 14. p. - MNL. OL. K 428. 29 Uo.
