Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)

2013 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Molnár Sándor Károly: Benkő István és a Tanácsköztársaság

32 Egyháztörténeti Szemle XIV/2 (2013) belmisszióhoz és „ébredési mozgalmakhoz” köthető. Az előbbi fogalom többször előfordul a Bethánia-egylet életével és tevékenységével kapcsola­tosan. Több újságcikkben az „evangéliumi keresztyén” kifejezés a megtért és aktív egyesületi tagok gyűjtőfogalmaként jelent meg.42 Az tehát, hogy Benkő István kiknek és milyen jelentéstartalommal használta az „evangéli­umi keresztyén” kifejezést, további találgatásokra ad lehetőséget. Az előb­biekben vázolt valamennyi lehetőséget figyelembe lehet venni a szöveg értelmezésekor. Érdekes, hogy Ravasz László egyik első nyilvános püspöki megnyilat­kozásakor szintén használt olyan hasonlatot, mint 1919-ben Benkő István. A két beszédben ellentétes értelemben használták ugyanazokat a képeket. A helyzetismertetéskor megállapította Benkő, hogy őrültekkel telnek meg a szanatóriumok. Ez a kép fordítva jelenik meg Ravasz László gondolataiban nem sokkal a Tanácsköztársaság bukása után: „Érthető tehát, hogy a kommunizmus azzal a dogmával jött: ami eddig felül volt, az legyen alul, aki eddig künn volt, az legyen belül, aki eddig belül volt, az legyen kívül. Ebből következett, hogy becsületes emberek csak a fegyházban voltak, azok miután nem voltak becsületes emberek, oda rövid idő alatt becsukandók voltak. Nem tudom, hogy ugyanezt például a bolondok házára nézve keresztül vitték-e, mert ott is általá­nos felfogás, hogy csak a tébolydában van józan ember, akik künn jár­nak, azok igazi bolondok.”« A III. sz. dokumentum Benkő István védőbeszéde, melyben igen iz­galmas részkérdéseket vet fel. Az irat kilenc pontot tartalmaz, melynek felosztási lehetősége a következő: Kálvin-téri istentiszteleti alkalmak, és azokhoz kapcsolódó megjegyzések (1-4., 7. pontok); 1919. április 2-án tar­tott beszédhez kapcsolódó megjegyzések (5-6. pontok); egyéb, a Tanács- köztársaság idején történtekhez kapcsolódó megjegyzések (8-9. pontok). A Tanácsköztársaság időszaka alatt Benkő István két alkalommal tar­tott a Kálvin-téri templomban istentiszteletet, március 30-án és április 6- án. A védekezésben szereplő érvet, miszerint a szolgálatokat Petri Elek tudtával és engedélyével végezte, támasztja alá a püspök rövid igazoló leve­le is: „Igazolom, hogy ifj. Benkő István rákospalotai lelkész márc. 30-án és ápr. 6-án délelőtt a Kálvin-téri templomban végezte a templomi szolgála­tokat. A kálvin-téri lelkészi hivatalnál történt szerepléséből kifolyólag elle­ne semmi panaszom nincsen.”44 Ezt erősíti tovább a 7. pontban említett lelkészi és világi tagoknak az említése, akik közül Csűrös István az április 2- i rendezvényen is részt vett. „Megjegyezzük még, hogy a makói szövetségesek példáját követve a pécsi szövetsége­sek is fiókegyletet alapítottak, úgy, hogy most már két fiókegyletünk van; a pécsi, az alakulás nehézségei közt s a makói, amely csendesen és áldásosán folytatja azt az egy­leti munkát, amelyet tagjai, mint evangéliumi keresztyén gondolkozású polgárok, pár évvel ezelőtt megkezdettek.” A Bethánia-egylet 1910. évi működéséről. In: Dunántúli Protestáns Lap, 1911. 28. sz. 200. p. 4:1 Ravasz László: A szocializmus evangéliuma és az evangélium szocializmusa. Bp., 1922. (továbbiakban: Ravasz, 1922.) 11. p. 44 RL. A/7. ti. dob.

Next

/
Oldalképek
Tartalom