Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)

2013 / 2. szám - TANULMÁNY - Petrás Éva: Társadalmi tanítás és szociális kérdés. Az egyház társadalmi tanításának recepciója a katolikus értelmiség körében, 1931-1944

Társadalmi tanítás és szociális kérdés 19 pök által összehívott megbeszélésen döntöttek az 1944 őszén útjára induló Kereszténydemokrata Néppárt előzményének tekinthető, Katolikus Szociá­lis Népmozgalom nevű szervezet megalapításáról. A titkos megbeszélésen Kovrig Bélát bízták meg azzal, hogy kidolgozza a magyarországi keresz­ténydemokrácia szociális programját. Kovrignak az ekkor megírásra kerülő és először 1944-ben napvilágot látó Magyar Társadalompolitika című műve lett a kiindulópontja a DNP világháború utáni politikai programjá­nak. A két világháború közti időszak katolikus politikai eszméit vizsgálva Ormos Mária joggal állapítja meg, hogy ez a kereszténydemokrácia előz­ményének tekinthető „keresztény áramlat mintegy elveszett az irányzatok sűrűjében, és nem alakult ki mérvadó, a politizálás szempontjából haté­kony párt vagy mozgalom”.?6 A sok áramlat között valóban nem volt erős Barankovics István és körének befolyása, de főként 1943 nyarától, a Katoli­kus Szociális Népmozgalom létrejöttétől egyre erősödött. A harmincas és negyvenes évek katolikus társadalomtudományos gondolkodása és az a szociálpolitikai tevékenység, amelyet -képviselői kifejtettek végül is kiter­melték azt a belátást, amely a második világháború után a Demokrata Néppárt programjában?6 annak a háború utáni európai kereszténydemok­rata politikai gondolkodásnak a magyar megfelelőjeként jelentkezett, amely a szociális piacgazdaság és a parlamentáris demokrácia összekapcso­lásával kísérelte meg az európai történeti fejlődés egyik nagy adósságát, a szociális jogok politikai elismerését pótolni.?? ?s Ormos, 2009.205. p. ?6 Barankovics István: Kereszténydemokrácia. Mit akar a Demokrata Néppárt? Bp., 1947- 6. p. ?? Gyáni, 2000. 76. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom