Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 2. szám - TANULMÁNY - Petrás Éva: Társadalmi tanítás és szociális kérdés. Az egyház társadalmi tanításának recepciója a katolikus értelmiség körében, 1931-1944
10 Egyháztörténeü Szemle XIV/2 (2013) quo fenntartásában, vagyis a Horthy-rendszer társadalmi viszonyainak konzerválásában érdekelt katolikus egyházvezetés támogatását élvezték, a Quadragesimo Annonak csak az egyik lehetséges értelmezését valósították meg. Kevésbé közismert, hogy a Quadragesimo Anno magyar püspökkari interpretációja nem csupán a hivatásrendi mozgalmakat indította útjukra, hanem a laikus katolikus társadalomtudományos gondolkodásra is ösztönzően hatott. Katolikus értelmiségiek egy csoportja ugyanebben az időben jutott arra a felismerésre, hogy a szociális kérdésre az egyház társadalmi tanításában létezik egy addig kevéssé észlelt válaszkísérlet, amellyel a katolicizmus megjelenhet a társadalomelemzés és az ország jövőjéről való gondolkodás szellemi mezőnyében. E felismerés tétje jóval nagyobb volt az ideológiai paletta puszta színesítésének szándékánál: a reformok mellett elköteleződő katolikus értelmiségi kör nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy a katolikus társadalmi tanítást a magyar viszonyokra alkalmazva a rendszer jobb- és baloldali kritikájától egyaránt határozottan eltérő katolikus javaslatokat dolgozzon ki. Nem mellékes, hogy a kísérlet a magyar katolikus egyház életében is úttörőnek számított, olyannyira, hogy számos alkalommal összeütközésbe is került az intézményes egyház képviselőivel.'^ Olyan kompetencia kialakulásának lehetünk tehát tanúi, amely az egyház szociális tanításának normatív belső kontrolljaként is működött, miközben kifelé igyekezett felvenni a versenyt a kor nagy eszmeáramlataival. Ennek lehetőségét a katolikus sajtó sokszínűsége és a harmincas évekre már kiforrott struktúrája teremtette meg: a katolikus középosztályi olvasóközönség megformálásával olyan nyilvánosság jött létre, amely célközönségként szolgálhatott a szociális kérdés katolikus értelmezésének kifejtéséhez. Az 1930-as években új folyóiratok is indultak,31 32 amelyek a Quadragesimo Anno magyar viszonyokra történő alkalmazásának fórumaivá váltak. Legelső volt közöttük az 1931-ben alapított Korunk Szava, amely 1938-ig működött. 1935-ben a Korunk Szauából kiváló szerkesztőgárda újabb folyóiratokat alapított: a kultúrát és a katolikus spiritualitást középpontba állító Vigíliát, valamint az aktuálpolitikában állást foglaló Új Kort. Az újonnan induló katolikus folyóiratokban és a katolikus közírók műveiben a társadalmi tanítás korporativ értelmezése az 1930-as években napirendre került, majd ennek felívelése után az azzal szembeni kétségek — nem csekély részben a magyar belpolitikai helyzet alakulásával párhuzamban - megerősödtek, később pedig, az 1940-es években a korporatizmus elméleti és gyakorlati elvetése is autochton módon megfogalmazódott. 31 Ld. pl. azt a vitát, amely 1935-ben bontakozott ki Bangha Bélával, aki kritikus hangnemben írt az új katolikus folyóiratokról: Bangha BÉLA: Egy új folyóirat margójára. In: Magyar Kultúra, 1935. 9. sz. 404-409. p. 32 Korunk Szava (1931-1938), Vigilia (1935-től) és Új Kor (1935-1937).
