Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 1. szám - TANULMÁNY - Kádár Zsófia: A pozsonyi jezsuita kollégium Mária-társulatának könyvkiadása és könyvterjesztése
A pozsonyi jezsuita kollégium Mária-társulatának könyvkiadása 9 az 1660-as évektől 1689-ig törekedtek pontosan a tituláris ünnepen (Gyümölcsoltókor) tartani, de olykor a húsvét utáni hetekre halasztották. A fyrokat (újoncokat) a novemberi első gyűlés alkalmával mutatták be a kongregáció rectorának, majd a próbaidő után, a tagfelvétel napján esküt tettek, és beírták nevüket az albumba (tagkönyvbe). A tituláris ünnepet fényes külsőségek között ünnepelték, az ünnepi misére a pozsonyi káptalan tagjait és a világi főméltóságokat, elsősorban a pozsonyi kamarai tisztviselőket is meghívták, a főcelebráns pedig gyakran maga az esztergomi érsek volt. A Gyümölcsoltó Boldogasszony mellett a Mária- és a legfőbb egyházi ünnepeknek volt kiemelt szerepe a társulat életében. Hamvazószerda előtt, karneválkor több évben is negyvenórás szentségimádást tartottak. Nagyböjtben a keresztúti ájtatosságok mellett rendszerint 2-3 önostorozó körmenet volt, a húsvétot és űrnapját is körmenettel ünnepelték. A Mária- kultusz mellett a pozsonyi társulat esetében Xavéri Szent Ferenc, Szent József, Szent Anna és Szent Borbála tiszteletéről is tudunk.18 * A tagok heti, rendes gyűléseiken közösen imádkoztak és a praeses vagy valamely elöljárójuk prédikációját hallgatták meg. Havonta két közös officiumot tartottak, egyet a társulat élő, egyet elhunyt tagjaiért. A tagok temetéséről, illetve saját halottaikról az 1680-as évek végétől kezdve emlékezik meg az album.K) Temetésükön a sodalisok rendszerint részt vettek, és az előkelő világi vagy egyházi pártfogóiknak is megadták a végtisztességet. A kegyes cselekedetek, önmegtagadások és jótétemények részletezése szintén a beszámolók kedvelt és kötelező eleme volt; több évben feljegyezték a pozsonyhidegkúti Rózsafüzér Királynője-kegykápolnához szervezett zarándoklatokat is.20 A társulatnak közös ünnepei, kegyes gyakorlatai mellett saját eszközei és javai is voltak, amelyek közül kiemelkedett a társulati album és a két díszzászló, a labarum.2' A társulat közös helyisége, a mariánus oratórium a kollégium épületében lehetett, a Szent Márton- plébániatemplomban pedig saját oltáruk volt.22 * * Az adományok és a pénztár bevételeinek-kiadásainak számontartására az 1680-as évek végétől bizonyosan külön számadáskönyvet (liber rationalis vagy rationes) használtak.^ A kongregáció kiadásait a pénztár - elsősorban a tagok és előkelő támogatóik adományaiból befolyó - jövedelmei fedezték. Rendszeres kiadást jelentettek az ünnepek reprezentációs költségei, a különféle eszközök és tárgyak. Emellett valószínűleg a 17. század közepétől szokás volt az ún. menstruorum sanctorum distributio, a havi szentképek osztogatása a diá18 Vő. pl. Album, 125V., I32r. (Xavéri Szent Ferenc), Album, l27r. (Szent József, Szent Borbála), Album, I32r. (Szent Anna). "> Vő. pl. az 1689. évi feljegyzéssel, Album, 114V. 20 Pozsonyhidegkút (ma Bratislava - Dúbravka) ma Pozsony városrésze, az album 1678- ben német („Kaltenprun”, Kaltenbrunn), 1687-ben szlovák nevén („Dúbravka”) említi. Album, 97v, io8r. 21 A társulatnak egy ünnepi és egy gyászos, fekete labaruma is volt, vő. Album, 139V. 22 1678-ban az album írója feljegyezte, hogy április 7-én, a mariánus oratóriumban készítette el a „historia congregationis” bejegyzést, vö. Album, io8v. 28 1689-ben az adományok tételes jegyzékét már az inventáriumba vezették be: Album, ll5r. A számadáskönyv műfaja más kongregációk forrásanyagából is ismert, vö. pl.: Knapp-Tüskés, 1997.925. p., 8. jegyz.
