Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)

2012 / 3. szám - TANULMÁNY - Retkes Attila: Unitarizmus Magyarországon a kezdetektől az önálló egyházkörig (1902)

12

Egyháztörténeti Szemle XIII/3 (2012)

3. Unitarizmus Magyarországon 1881-től 1895-ig

A Budapesti Unitárius Egyházközség presbitériuma (általuk használt kifejezéssel: keblitanácsa) 1881. október 3-án, egy nappal Derzsi Károly lelké- szi beiktatása után ülést tartott, amelyen részletesen meghatározta a következő periódus feladatait.s® Ettől az időponttól kezdve a presbitérium - Murányi Farkas Sándor és Máthé Sándor jegyzők munkájának köszönhetően - kimerítő terjedelemben, aprólékos részletességgel dokumentálta az egyházközség fontosabb szertartásait, szeretetszolgálati és hitoktatói munkáját, gazdálkodását, illetve a személyi változásokat. Ugyanilyen részletes - elsősorban műszaki és gazdálkodási jellegű — dokumentáció maradt fenn a Budapesti Unitárius Egyházközség temploma felépítésének hét évig (1883— 1890) tartó folyamatáról. A presbitériumi jegyzőkönyveket, a Gál Adorján építészmérnök által vezetett Építési naplót, valamint az Építési Ellenőrző Bizottság üléseinek jegyzőkönyveit Szaniszló József kötetes6 a teljesség igényével feldolgozta, így ezek ismertetése nem szükséges. A következőkben — az 1880-as évek, illetve az 1890-es évek első felének magyarországi unitarizmusát elemezve — három témát vizsgálunk: elsőként Derzsi Károly lelkészi tevékenységét mutatjuk be, majd ismertetjük a Budapesti Unitárius Egyházközség temploma felépítésének és felszentelésének egyháztörténeti és (kisebb részben) művelődéstörténeti vonatkozásait, végül foglalkozunk a megalakuló vidéki unitárius leányegyházközségekkel.

3.1. Derzsi Károly budapesti lelkészi tevékenysége (1881-1894)

Derzsi Károly 1849-ben született az udvarhelyszéki Tordátfalván, amely a nála néhány évvel fiatalabb Boros Györgyi unitárius püspöknek is szülőfaluja volt. Derzsi a székelykeresztúri unitárius gimnáziumban kezdte, a kolozsvári unitárius gimnáziumban folytatta tanulmányait, majd felvételt nyert a teológiára. Két évig tanárjelölt volt a tordai algimnáziumban, majd az egyház angliai ösztöndíjra jelölte: a Manchester New College-ben teológiát és klasszika filológiát, a londoni University College-ben összehasonlító nyelvészetet tanult. Hazatérve a tordai algimnáziumban a latin és az ógörög nyelv tanárává nevezték ki, majd 1876-ban, a sepsiárkosi zsinaton unitárius lelkésszé szentelték. Bár hívták a kolozsvári unitárius gimnáziumba is, még öt évig Tordán maradt, ekkor Ferencz József püspök kirendelte a Budapesti Unitárius Egyházközség lelkészi szolgálatára. Derzsi az egyház- községet - a presbitériumi jegyzőkönyv szerint is - „missziói eklézsiának”®8 tekintette, vagyis tudatában volt annak, hogy a 202 egyházfenntartó mellett nagy figyelmet kell fordítani a szórványban élő unitáriusok lelkigondozására, illetve az újonnan létrejövő magyarországi leányegyház- SS * * *

SS BUE. KT. jkv., 1881. október 3- - MUEMEL. IV/1/I/35.

so Szaniszló, 2010.

■íz Boros György (1855-1941) a kolozsvári teológia elvégzése után Londonban tanult. Kezdeményezésére alakult meg az unitárius egyház első társadalmi szervezete, a Dávid Ferenc Egylet, illetve az Unitárius Közlöny c. havi hírlevél. Kolozsvárott teológiai tanár volt, majd 1928-ban püspökké választották, de tisztségéről 1938-ban lemondott. Teológiai munkái mellett megírta Brassói Sámuel életrajzát, szépirodalommal és műfordítással is foglalkozott. Kiváló kapcsolatot ápolt az amerikai unitáriusokkal; a Harvard Egyetem tiszteletbeli doktorává választotta.

BUE. KT. jkv., 1881. november 20. - MUEMEL. IV/l/I/35.