Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)

2012 / 1. szám - RECENZIÓK - Kovács Katalin Anna: Medgyesi Pál redivivus. Tanulmányok a 17. századi puritanizmusról

Recenziók 103 Medgyesi Pál redivivus. Tanulmányok a 17. századi pu­ritanizmusról. Szerk.: Fazakas Gergely Tamás, Győri L. JÁNOS. Debrecen, Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár, 2008. 280 old. A korábbi puritanizmussal kapcsolatos recepció elsősorban Medgyesi és a nála radikálisabb nézeteket képviselő Tolnai Dali János „párharcának” jegyében zajlott, jórészt jelentőségük összevetésében merült ki, amint arra Luffy Katalin historiográfiai összefoglalója is rámutat. Az 1980-as évektől azonban új szempontok jelentek meg a puritanizmus-kutatásban, melyek inkább a prédikációk vizsgálata felé billentették a mérleg nyelvét. A külön­böző szakterületek képviselői ezekből igyekeztek levonni a megfelelő kultu­rális, társadalmi, eszme-, mentalitás-, illetve egyháztörténeti és teológiai következtetéseket. Az elmúlt években ismét szárnyra kapott a magyar puri­tanizmus iránti ilyen irányú érdeklődés. A kutatások különös lendületet kaptak a külföldi - főként angliai - forrásokhoz való egyre tágabb hozzáfé­rés lehetőségével. (Gondolok itt például a Lewis Bayly-féle Practice of Piety különböző kiadásaira és azok metszeteire, mely forrásául szolgált Medgyesi Praxis pietatis című művének.) Ezen eredmények új aspektusba helyezték a kutatásokat. Jelen kötet tanulmányai eme új eredmények bemutatására és a régiek összefoglalására törekednek. A Medgyesi Pál redivivus című tanulmánykötet egy 2006-ban, a Deb­receni Református Kollégiumban tartott konferencia anyagát öleli föl és foglalja össze. Apropója Lórántffy Zsuzsanna udvari lelkésze, Medgyesi Pál magyar nyelvű Praxis pietatis című műve 1636-os debreceni megjelenésé­nek 370. évfordulója volt. Ezen alkalomból számos tudományterület ma­gyar és erdélyi képviselői az irodalom-, művelődés-, egyháztörténet és teo­lógia szemszögéből mutatták be a témában elért kutatási eredményeiket. A könyv „címszereplője” Medgyesi Pál, a magyar puritanizmus egyik legmeghatározóbb alakja, aki ugyan magát nem tekintette puritánnak, ahogy arra Szabadi István is felhívja a figyelmünket Medgyesi egyházkor­mányzatról való nézeteit taglalva. A kötet nemcsak az ő munkásságát és fent említett művét igyekszik részletesen bemutatni, hanem a magyar és nemzetközi puritanizmus-kutatás eddigi eredményeit is az olvasó elé tárja. Noha a témával foglalkozó tudományterületek közt nehéz megvonni a hatá­rokat és keretbe foglalni a különböző kérdésköröket boncolgató problémá­kat, a szerkesztők mégis megpróbálták ezt. Alcímeket megfogalmazva hét témakörbe sorolták be az igen szerteágazó kérdéseket körüljáró tanulmá­nyokat. A témakörök a következők: historiográfia; grammatika és retorika; teológia és hermeneutika; kegyesség és imádságtörténet; egyházpolitika; fordítás és terminológia; hatástörténet. Minden egyes értekezés jegyzetap­parátusa a szakirodalom és források lehető legszélesebb körű ismeretéről és felhasználásáról tanúskodik. Az egyes írások végén olvashatók a szoká­sos angol és német nyelvű rövid összefoglalók, a kötet végén pedig szöveg­közlések kapnak helyet Medgyesi 1660 utáni életútjával kapcsolatban és munkáiból való részletek, megfelelő lapalji jegyzetekkel ellátva. A kötet - a konferenciák anyagait összefoglaló tanulmánykötetek sajá­tosságaihoz híven - hihetetlenül széleskörű, sok szempontú, részletes be­

Next

/
Oldalképek
Tartalom