Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 4. szám - BESZÁMOLÓ - Földvári Sándor: A Kárpát-medence, a magyarság és Bizánc. Bizantinológiai konferencia
A Kárpát-medence, a magyarság és Bizánc 109 ezek előfordulását egyéb korábbi forrásokkal is verifikáljuk.A perzsák esetében Zimonyi több évtizedes keleti forráskutatásaira támaszkodhat, a horvátok esetében pedig rendelkezésre áll a szlavisztikai s a régészeti szak- irodalom. Ezért a valóban kortárs népek és főként a Bizánci Birodalom szomszédjainak a kutatása feltétlenül üdvözlendő, s a szegedi konferencia több útmutató lépése közül az egyik. (Ezt annak ellenére fenntartjuk, hogy Zimonyi kolléga nem kapta meg az MTA doktora minősítést az arab geográfusokkal foglalkozó kutatásaira, mivel azután is töretlen energiával dolgozik - már egy évtizede -, és a forráskutatás, mint a jelen esetben is, az adott tanulmány szerzőjének álláspontjától függetlenül is hasznos és gondolatébresztő.) Az iszlám területek népei pedig elegendő számban voltak képviselve a bizánci császári udvarban ahhoz, hogy a görög hagyomány továbbéléséhez és az iszlám kultúra európai hatásaihoz - direkt vagy indirekt módon - hozzájáruljanak. Ilyen irányú kutatások tehát különösen szükségesek és fontosak.9 10 A bizánci-magyar kapcsolatokra fókuszáló témákból kiemeljük Tóth Sándor László The Political Organisation of Ninth and Tenth Century Hungarians from Byzantine Aspect, valamint Balogh László Megjegyzések a 950-es és 960-as évek magyar-bizánci kapcsolataihoz, illetve Szabados György The conquered Hungarians as conquering ones? Emperor Constantine VII and the ancient model of the migrations c. előadásait. Az eseménytörténetre fókuszáló hagyományos magyar történetíráson túllépve, modern iskolák és megközelítési módszerek alkalmazásában látjuk ennek - a hazai tudományos életünk szempontjából kardinális - előadásbokornak a jelentőségét.11 A szlávok és Bizánc, illetve a magyarság kapcsolataiból kiemelendő Daniel Ziemann Der schwächelnde Nachbar - Bulgarien zwischen Ungarn und Byzanz in der zweiten Hälfte des 10. Jahrhunderts, a magyar-bizánci relációban pedig Charles Moess The Relationship of Byzantium and the Kingdom of Hungary és Koszta László Bizánci egyházszervezet Magyarországon? c. előadása. Ez utóbbi témához jól kapcsolódott Komáromi László Traces of Byzantine Influence in Medieval Hungarian Law c. előadása. Jelentőségét egyebek mellett abban is látjuk, hogy - bár a címében a világi jogalkotásra utal- az egyházi jog területén vetették fel korábbi szerzők, hogy Szent László király az uralkodó s az egyház viszonyában, a királyi jogosultságokban olyan gyakorlatot (is) követett, amely bizánci mintára utal. Ennek a problémának a valóban szakmai (ko9 CZEGLÉDI KÁROLY: A szavárd-kérdés Thury József előtt és után. In: Magyar Nyelv, 1959- 373-85- P10 Shahid, Irfan: Rome and the Arabs: A Prolegomenon to the Study of Byzantium and the Arabs, Dumbarton Oaks, 1984. 11 A téma nemcsak a „magyar” szakmai élet szempontjából tart számot érdeklődésre. (A recenzens kifejezett szándéka, hogy kerüljük a „hungarikum” címkézést, minthogy a tudomány nemzetközi, s ha valami fontosabb a magyaroknak, akkor azért legyen az, mert a nagyvilág tudományos életén belül mi vagyunk annak a kutatási lehetőségeihez közelebb, akár a forrásokhoz és régészeti leletekhez, akár a szakmai tapasztalathoz.) Mind a magyarokra, mind Bizánc többi balkáni szomszédjára: STEPHENSON, P.: Byzantium's Balkans Frontier. A Political Study of the Northern Balkans, 900-1204. Cambridge, 2000.1. fej.
