Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kaszás Veronika: Magyarországi egyházak az erdélyi menekültekért 1987-1989 között
Magyarországi egyházak az erdélyi menekültekért 1987 és 1989 között tikailag is érzékeny területen. Gyors reagálásuk és magas fokú szervezettségük, valamint a társadalom igen széles rétegeinek mozgósítása növelte a magyar egyházak tekintélyét és kapcsolathálózatát mind itthon, mind külföldön. Bár a hivatalos szervek emiatt időnként konkurenciaként is tekintettek az egyházakra, és igyekeztek ellensúlyozni azok növekvő befolyását, ám összességében előnyös volt számukra az egyházak aktivitása. Az egyház az iránta fennálló nagyobb bizalomnak köszönhetően képes volt olyan társadalmi csoportokat, illetve a magyar emigránsoknak és a nyugati közvéleménynek olyan köreit is megszólítani, akik a pártállammal való együttműködéstől elzárkóztak. A Romániával a külsőségekben baráti viszonyra törekvő és azonos ideológiai alapon álló magyar állam a számára nyíltan nehezen felvállalható, az erdélyi magyarságot érintő tájékoztató munka egy részét is az egyházakra, illetve egyéb társadalmi szervezetekre hárította át. Az egyház fellépése fontos szerepet játszott abban, hogy számos külföldi ország és emberi jogi szervezet felfigyelt a romániai kisebbségek nehéz helyzetére illetve általánosságban a kisebbségvédelem biztosításának fontosságára. A menekültügyi szolgálat egyféle megújulási, „kitörési” lehetőséget is jelentett az abban részt vevő egyházaknak. Nem véletlen, hogy 1989. április 29-én a rákosszentmihályi templomban került sor az 1956-ot követően újra életre hívott Református Egyházi Megújulási Mozgalom első gyűlésére, megfogalmazva a változások igényét az egyház működésében.8? 8? Pánczél, 2010.40. p.
