Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kaszás Veronika: Magyarországi egyházak az erdélyi menekültekért 1987-1989 között
86 Egyháztörténeti Szemle X1II/4 (2012) sekben, gyakran a családegyesítési kérelmek intézésében segítettek. Nem telt sok időbe, hogy a munkaközvetítés is intézményesüljön a templom falai között: több száz budapesti és vidéki munkalehetőségről tájékoztatták a pénteki közösségi alkalmakon a megjelenteket.69 Ahogyan mind a kereslet, mind a kínálat egyre nőtt, 1989 februárjában és márciusában már külön munkahelyi börzéket is összehívtak szombatonként, ahol a gyárak, vállalatok munkaadói és a munkavállalók egymásra találhattak.70 A munka mellett a szálláslehetőségek kaptak még kiemelt figyelmet: bár az erdélyiek egy jelentős része ismerősökhöz, rokonokhoz érkezett, népszerűek voltak a lakhatást biztosító munkahelyek, illetve maguk a gyülekezeti tagok is fogadtak be otthonukba hosszabb-rövidebb időre ideérkezőket.71 Az egyház felmérte az ország területén üresen álló lelkészlakásokat is, melyek kisebb anyagi ráfordítással rendbe hozhatóak voltak, és lakóhelyül szolgálhattak a menekültek számára, valamint kijelöltek az ország több pontján épületeket, ahol lelkészek és világiak foglalkoztak a Magyarországra érkezőkkel.72 A gyülekezeti alkalmak sajátossága volt, hogy bár a református egyház nyújtotta a szervezeti kereteket, azok a jelenlévők vegyes vallási összetételére tekintettel ökumenikus jellegűek voltak, katolikus és református egyházi énekek követték egymást, és együtt áldozhattak - avagy vehettek Űr- vacsorát - katolikusok, reformátusok és kisebb számban ortodoxok is. Rákosszentmihályra folyamatosan érkeztek a segélyek magánszemélyektől, magyar és külföldi gyülekezetektől valamint vállalatoktól, személy- gépkocsikkal és teherautókkal egyaránt. A Tárcaközi Bizottság döntése értelmében a szállítmányokat a határon nem ellenőrizték, hanem csak Rákosszentmihályon, így könnyítve meg a küldemények minél előbbi célba érését. A természetbeni segélyszállítmányok (ruházat, élelmiszer, gyógyszerek) vámmentességet élveztek. Kikötötték ugyanakkor a Tárcaközi Bizottság ülésén, hogy „politikai veszélyessége miatt ne kapjon hivatalos támogatást a segélyküldeményeknek konspirációs csatornán Erdélybe történő csempészése”.73 A pénzben érkező külföldi segélyeket pedig nem a rákosszentmihályi gyülekezet vette át, hanem a Zsinati Iroda pénztára. A fő segélyező országok közé tartozott Svájc, Hollandia, Németország és Ausztria.71» A magyarországi és erdélyi református egyházak hagyomá6« HVG, 1988. március 26. 70 Pánczél, 2010. 46. p. 71 PÁNCZÉL, 2010. 19. p. 77 MNL. OL. XIX-A-21-d. 156. dob. 73 MNL. OL. XIX-A-21-d. 156. dob. 74 Ugyanezen országokból érkezett a legtöbb segély a katolikus egyházon keresztül is Magyarországra. 1988 első felében először a nyugat-német és az osztrák egyházaktól kapott támogatásokat osztották szét, majd 1988 második felében a menekültek létszámának növekedésével párhuzamosan holland, svájci és egyesült államokbeli segélyek is érkeztek hazánkba a katolikus egyházon keresztül. MNL. OL. XIX-A-21-d. 156. dob. A katolikus karitatív szervezetek is ebben az időszakban váltak egyre aktívabbá Magyarországon. 1988 folyamán erősödött a Máltai Lovagrend és a katolikus egyház együttműködése, a máltaiakon keresztül jelentős segélyek érkeztek Magyarországra a menekültek részére. 1988 decemberére pedig Boeselager Csilla vezetésével megalakult a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, részt vállalva a romániaiakat segítő karitatív
