Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kaszás Veronika: Magyarországi egyházak az erdélyi menekültekért 1987-1989 között
74 Egyháztörténeti Szemle X1II/4 (2012) irányították az érdeklődőket. A látogatások előkészítését ugyanakkor valójában az állami szervek végezték, akik aztán a kellő tájékoztatást is megkapták azok kimeneteléről. így fogadta például a rákosszentmihályi református gyülekezet az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának külön- megbízottját, vagy az Emberi Jogok Nemzetközi Szervezetének képviselőjét.11 Az egyházak képviselői az ENSZ Menekültügyi Főbiztos-ságának ténymegállapító küldöttségével is találkoztak 1989 februárjában, bemutatva tevékenységüket és tapasztalataikat a szervezetnek.12 Aktívan lépett fel az erdélyiek védelmében az 1954. óta létező Magyar- országi Egyházak Ökumenikus Tanácsa is, melynek szervezetében a reformátusok, evangélikusok, baptisták, metodisták és egyes ortodox egyházak képviselői tömörülnek, és melyet ekkor Tóth Károly református püspök elnökölt. A Tanács az erdélyi menekültek ügyében közös konzultációt szervezett meg Bécsben a nemzetközi egyházi segélyszervezetekkel a magyar és nemzetközi igények és lehetőségek felmérése érdekében. Az AEH jelentéseiből ugyanakkor az is kiderül, hogy a találkozó célja a segítőszándék mellett „az egyházvezetéstől független, ellenőrizhetetlen, egyéni kezdeményezések visszaszorítása” is volt: ily módon a „hivatalos egyház” elébe ment a „konkurens” kezdeményezé-seknek, és ellenőrzése alá vonhatta a nemzetközi kapcsolatfelvételek és segélyezések folyamatát.« 1988 folyamán az Ökumenikus Tanács felhívással fordult a svájci, holland, német, nagy-britanniai és egyesült államokbeli testvérgyülekezetekhez, valamint a Református Világszövetséghez és az Európai Egyházak Központjához, hogy emeljék fel hangjukat a romániai magyar kisebbséget érő megaláztatásokkal szemben.1,1 1988 októberében Tóth Károly református püspök a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnökeként fordult levélben az Európai Parlament elnökéhez, Henry Plumbhoz a romániai nemzeti kisebbségek érdekében. A levél ismerteti a román területrendezési elképzelések lényegét, hangsúlyozva, hogy „a román politika olyan eszközöket állított céljai megvalósításának szolgálatába, amelyek ellene szólnak az európai kultúrának és gondolkozásmódnak, valamint az érvényes nemzetközi szerződéseknek”. Végezetül arra kéri az Ökumenikus Tanács nevében a Parlamentet, hogy szenteljen figyelmet „ennek az európai gondolkozástól és az alapvető emberi erkölcsöktől idegen, fájdalmas jelenségnek”.« A romániai kisebbségek védelmének kérdését a Magyar Katolikus Egyház is nyíltan felvállalta. Az Állami Egyházügyi Hivatal 1989 elején pozitívan értékelte a katolikus egyház nemzetközi fellépését az erdélyi me- * 12 13 » Az ENSZ romániai különmegbízottjának magyarországi látogatása. (1989. október 20.) - MNL. OL. XIX-J-1-k. (= Külügyminisztérium adminisztratív iratai.) 1989. 141. V-59741. 12 Tájékoztató a Menekültügyi Főbiztosság küldöttségének magyarországi látogatásáról. (1989. február 24.) - MNL. OL. XIX-J-i-j. (= Külügyminisztérium TŰK iratai.) 105. cs. 13 Összefoglaló a protestáns és kisegyházak 1988. évi nemzetközi tevékenységéről. - MNL. OL. XIX-A-21-d. 156. dob. *« Ld. 6. sz. jegyz. ‘5 Népszabadság, 1988. október 5.
