Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tózsa-Rigó Attila: A reformáció hatásai a polgári végrendelkezés gyakorlatában, pozsonyi és bécsi források példáján
44 Egyháztörténeti Szemle XII1/4 (2012) líteni egy Pozsonyban 1556-1557 folyamán lefolytatott inkvizíciós pert, amelynek fő vádlottja Somogyi Péter vágsellyei iskolamester volt.* 12 * * Az eset jelentőségét témánk szempontjából az adja, hogy fogsága idején Somogyi többször írt támogatóinak, akik közül a város egyik legtekintélyesebb és leggazdagabb polgára Cristof Armbruster, a kamara főszámvevője a börtönben is meglátogatta, továbbá Somogyinak saját szenvedéseiről írt költeménye arról tanúskodik, hogy a város tanácsa közbenjárt a vádlott érdekében.^ Mindez arra enged következtetni, hogy erre az időre a város vezetését adó felső réteg tagjai között már jelentős mértékben teret nyert a reformáció, vagy esetleg túlsúlyra is jutott. A rendelkezésre álló adatok alapján Pozsony helyzetét, illetve a város vezetésének az új tanokkal szemben tanúsított magatartását egyfajta „semleges” álláspontként értékelhetjük. Seebaß szerint a német térségben számos város (példaként Augsburgot és Strassburgot említi) vezetése helyezkedett hasonló kivárásra, azaz a tanács eltűrte a reformátorok jelenlétét a városban, de maga a grémium nem foglalt állást, s a legkevésbé sem kényszerít ette a város közösségét - ellentétben Nürnberg vagy a Zürich példájával - egyöntetű áttérésre.“* Rousseaux szerint a fent említett kiváró álláspont‘volt a leggyakoribb a városok politikai elitje részéről, még azokban az esetekben is, amikor az adott város vezetése már többségében protestáns volt.15 Ilyenkor gyakran a polgárság kezébe ment át a kezdeményezés, s a társadalmi béke megőrzése érdekében kivárásra berendezkedő városvezetés ebben a helyzetben nem kellett Pozsonyban maradt. A tanács arra kéri, hogy ajánljon maga helyett egy tanítót a város iskolamesterének. ETE. III. 482-483. p.. Ismeretes, hogy Radaschin Wittenbergben tanult, s később elfogadta a besztercebányai állást. Hainburgi tanitóskodása, illetve besztercebányai ténykedése között rövid ideig Pozsonyban is tartózkodott, sajnos tevékenységéről nincsenek bővebb információink. Azt viszont tudjuk, hogy Besztercebánya után a felső-magyarországi reformáció fellegvárának számító Bártfára ment. Fata, 2000.145. p. 12 Már korábban is volt arra példa, hogy más városban elfogott lutheránus papot Pozsonyon keresztül vittek Bécsbe, így 1533-ban egy kassai prédikátort, aki azonban Bécsben később megszökött. ETE. II. 269. p. Arról azonban nem tudunk, hogy a hasonló per lefolytatására Pozsonyban került volna sor. >3 SCHRÖDL, 1906. 55.; 61-63. p. Armbruster már az ötvenes évek első felében is Pozsonyban tartózkodott, s számos, a kamarai tisztségének hatáskörében írt és Pozsonyban keltezett levél maradt fenn tőle, többek között 1553-ból Eger várának hadfelszerelése ügyében. Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MOL.) E 41. (= Magyar Kamara; Litterae ad cameram exaratae.) No. 30., 42., 46., 48. Személyének jelentőségét tovább emeli, hogy 1559-től már kamaraigazgatóként. MOL. A 57. (= Magyar kancelláriai levéltár. Libri Regii.) 3. k. 563-564. p. 1561-ben pedig kamarai pénztárosként jelenik meg a forrásokban. MOL. A 57. 3. k. 701-702. p. '4 SEEBAß, 2006. 127. p. Augsburg tekintetében más szerzők is ezt a véleményt képviselik. Többek között IMMENKÖTTER, HERBERT: Kirche zwischen Reformation und Parität In: Geschichte der Stadt Augsburg von der Römerzeit bis zur Gegenwart. Hrsg.:Gottlieb-Baer-Becker-Bellot-Filser-Fried-Reinhard-Schimmelpfennig. Stuttgart, 1984. 391-412. p., 393-396. p. ■5 Rousseaux, 2006.76. p.
