Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Fejes János - Kőszeghy Miklós: Rajtunk a Vízözön - Egy ősi történet új funkcióban?
40 Egyháztörténeti Szemle XIII/1 (2012) Zárógondolataink előtt még reflektálunk a Mabool-ra és jelentőségére. Szemünk láttára és fülünk hallatára bontakozott ki egy történet, amelyet mindannyian ismerünk a keresztény európai kultúrában, mégis sokkal inkább egy olyan oldalát domborította ki számunkra a szerző, amelyet, ha modern világunkra aktualizálunk, akkor új hatástörténeti rétegekkel frissül fel a történet. Akár Izrael, akár a globális világ felől nézzük, bármelyikünk átérezheti azt a rémületet, amelyet a világban bekövetkező katasztrófák okoznak. Az alapréteg ráadásul, ahogyan láttuk korábban is, sok kultúra által ismert történet, éppen ezért mondhatni univerzális üzenettel bír mindenki számára (ez az az indok, amely miatt a szerzők választása erre az ismert szüzsére esett). Az aktualizálás számára pedig fontos, hogy a történet hőse ne Noé legyen, hanem olyan figurák (a vallások reprezentánsai), akikhez mi magunk és a zenekar is kötődik. Innen szemlélve az a kavalkád, amellyel a szövegekben találkozunk, máris sokkalta egyszerűbb és tisztább: adott a világ, amely folyamatosan forrong, és adottak benne az emberek. A problémák megoldását lehetséges, hogy egy „modern Vízözön” fogja elhozni, ebben a helyzetben viszont az egyes embernek kell lennie a hősnek, aki végül megmentheti a világot a pusztulástól. Rendkívül aggasztó, mégis könnyedén befogadható üzenet ez, amely gondolkodásra sarkallja a hallgatót. Mindemellett a fentiekben említett vallási ökumenizmus az album szerkezetében is jelen van, nem csak a szövegekben. A zsidóság felé való elkötelezettségüket egyértelműen jelzi a Héber Bibliából vett idézetek sora és mennyisége. Azonban a jelképek mellett találkozunk a szövegben a kereszténység reprezentálásával a Vulgata alkalmazásában, míg az iszlám világát a Nora el Nora egyiptomi dallamvilága idézi fel. Ebből is látszik, hogy a zenekar a három vallást egyenlő elbánásban részesítve közvetíti üzenetét. Fontos azonban elmondanunk azt is, hogy az Orphaned Land nem egy vallási zenekar. Elveik és tételeik, amelyeket megfogalmaznak nem csak egy felvett pózt mutatnak a nagyobb siker reményében (főként, ha arra gondolunk, hogy az ilyen típusú vallási/vallásos hozzáállás inkább távol áll a metal zene világától, mint közel hozzá), sokkal inkább egy mélyebb megértést hordoz, amely sikerrel hozhat közelebb egymáshoz kultúrákat és embereket.
