Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nagy Gábor: Tanulni a vesztesektől. Katolikusok a 16. századi Svéd Királyságban
Tanulni a vesztesektől. Katolikusok aló. századi Svéd Királyságban 11 új svéd egyháztörténet is átvenni látszik,28 Nyman az ő kiadására hivatkozva 1544-et ír.2“* A keletkezés helyére a szerző utalt: a pápa és a kardinálisok figyelmesen mérlegeljék, hogy mit kíván tőlük Isten „in tanta rerum calamitate (eciam si ego Romam non venissem)”. Ám az évszámmal gond van: a szerző pápája, „sanctissimus dominus noster Pauus III” 1534 és 1549 között viselte a tiarát, így Campeggio kardinális bizonyosan Lorenzo.22 23 24 * 26 Ám ő 1539. július 19-én meghalt. A keletkezés elfogadott évszáma tehát helytelen, a tervezet „futurum concilium” stb. kifejezése nem vonatkoztatható a trienti zsinatra, amiként Johannessonék értelmezik. (Ha „a”, és nem „egy” jövendő zsinatot jelölt.26) Ha a Considerationes nem 1545-ben kelt, kérdéses Olaus Magnus szerzősége is. Az író svédországi származásúnak tűnik,27 28 29 30 az viszont kevéssé valószerű, hogy a kardinálisokkal svéd ügyekben nem az uppsalai érsek, azaz Johannes Magnus érintkezett, hanem titkára és öccse, azaz Olaus. Szerintem a tervezetet a humanista történetíróként is ismert Johannes Magnus készíthette, például 1537 második felében. Az érsekről tudható ugyanis, hogy 1537 húsvétján kelt útra Danzigból Itáliába,28 másfelől feltűnő, hogy a Considerationes komoly történeti tudással rendelkező29 szerzője nem tett említést VIII. Henrik kiközösítéséről. Azt írva, hogy a pápának szabad kiközösítenie és országaitól megfosztania80 Gusztávot, példaként nem III. Pál 1537. december 17-én kelt bullájára hivatkozott, hanem 22 Piltz, ANDERS: Gustav Vasas Sverige contra biskoparnas. In: Signum, 1984. Nr. 3. (A folyóirat elektronikus kiadását [http://www.signum.se] áll módomban olvasni, amely a lapszámokat nem tünteti fel.) 23 Forrásmegjelölés híján nem dönthető el, a kötet írója e datálást veszi-e át, tévesen nevezve meg a címzettet, vagy más szövegre gondol. Az 1529. évi örebroi zsinatról ugyanis ezt írja: „när Olaus Magnus 15 ár senare informerade páven om läget i Sverige, talade han om det avskyvärda lilla kyrkomötet i staden Örebro”. ANDRÉN, ÄKE: Sveriges kyrkohistoria. 3. Reformationstid. Verbum, 1999. (továbbiakban: ANDRÉN, 1999.) 64. p. Az utolsó tagmondat a Considerationes szövegét („execrabile illud Concionabulum in oppido Orebroense”) tükrözi. 24 „När Olaus Magnus ár 1544 i en skrivelse till páven talar om det ’avskyvärda lilla kyrkomötet i staden Örebro’.” Nyman, 2002. 75. p. 23 Öccse, Tommaso (+ 1564) nem kardinális, fia, Alessandro kardinális, de csak 1551-től. 26 A tervezet szerzője a zsinatokat névvel szokta említeni: „post concilium Constanciensem”, „in concilio Basiliense", „conciliabulum in oppido Orebroense”. 27 Például helyesen Írja Västeräs latin nevét, tudja, hogy a strängnäsi egyházmegyében található Örebro. 28 Az adat például: Nyman, 2002. 92. p. Mantuában májusban kezdődött volna a zsinat, amely végül Vicenzában nyílt meg a következő tavasszal. 29 Történetírókra és egyházatyákra hivatkozik, Európa több évszázadára kiterjednek a példázatai (többek között Földnélküli János, a husziták vagy éppen a magyar történet emlitése), ismeri Róma első északi legációit stb. 30 ,At ita expediat, sicuti utique licet Sanctissimo domino nostro ipsum Gostavum Suecorum et Gothorum Regem (quia notórius, et pertinax, ac intolerabilis Hereticus est) excommuniacre et regnis privare.” Johannesson, 1982. 288. p. Megjegyzendő, hogy éppen notórius eretnekség miatt ítélték el 1520. november 8-án a halott svédországi kormányzót és támogatóit.
