Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Fejes János - Kőszeghy Miklós: Rajtunk a Vízözön - Egy ősi történet új funkcióban?
26 Egyháztörténeti Szemle XIII/1 (2012) Nem véletlen tehát, hogy a New Age elterjedésének időszakában, (az elmúlt néhány évtized) a mitológiai .témájú kulturális termékek (irodalom, film, zene, képzőművészet) egyre nagyobb teret kaptak. Elegendő, ha csak a fiatalok körében nagy népszerűségnek örvendő Tolkien műre, a Gyűrűk Urára gondolunk, amely az 1950-es években jelent meg, azonban valódi sikert a mozifilmek megjelenésével napjainkban érhetett el. Másik ilyen példának az amerikai rémtörténet irodalom egy kiemelkedő alakját, Howard Philips LovecraftoU és irodalmi hagyatékát vehetjük elő, amely még korábbi, az 1930-as években összeállt korpusz, szintén reneszánszát éli ma, nagyobb sikerrel, mint amit életében elért a szerző. Mindkét - a nagy forgatagból kiragadott - példa esetében látnunk kell, hogy irodalmi örökségük sajátos nézőpontú mitológiai kompilációként értelmezhető,5 6 7 amely módszer rendkívüli divatjával találkozhatunk jelenkori kultúránkban. Valamint, ahogy azt fentebb említettük, mára a New Age már a mindennapok része, nem szükséges New Age követőnek lenni ahhoz, hogy valaki e gondolatkörrel érintkező témával foglakozzék. így ez az a pont, ahol elhelyezhetjük jelen cikkünk tárgyát a mai nyugati világ eszmei palettáján. Egy metal zenei album jelen írásunk témája, amelyben az Ószövetségből ismert Vízözön történet újraértelmezésével találkozunk.? Két nézőpont az alapja írásunknak: egyrészről fontos számunkra a bibliai hagyomány, maga az ószövetségi szöveg, amely alapján az Orphaned Land zenekar megírta saját Vízözpn értelmezését, illetve egy esztétikai háttér, amely szövegelemzéssel közelíti azokat az ehhez a témakörhöz kapcsolódó gondolatokat, melyeket az album hordoz. Első körben tehát a Vízözön történettel kapcsolatos bibliatudományi nézőpontot mutatjuk be érintőlegesen, majd röviden reflektálunk a metal zene történetére, hogy megértsük, milyen miliőből nőtt ki az a zenekar, és az az album, amellyel foglalkozunk, ezután következik a szövegek elemzése, majd a következtetések levonása. ll. A bibliatudomány nézőpontja A Vízözönről szóló történet alighanem egyike a legismertebb ószövetségi elbeszéléseknek. Teológiai és művelődéstörténeti jelentősége egyaránt óriási, így érthető, hogy jelen esetben nem túlzás azt állítani: a kérdésnek amely - bár egy teljesen más aspektusban - jelen írás tárgyához is közelebb visz minket. Hanegraaff, Wouter J.: New Age Religion and Secularization. In: Numen, 2000. No. 3. (Religions in the Disenchanted World.) 288-312. P5 Howard Phillips Lovecraft összes művei. I-III. köt. Szeged, 2001-2005.; Uő: Necronomicon: kitab al szif. Miskolc, 2003. 6 Tolkien esetében a kereszténység előtti kelta és skandináv mitológia, míg Lovecraft esetében a hellenizmus előtti egyiptomi és mezopotámiai mitológia új értelmezésével van dolgunk. 7 Cikkünk alapvetően nem bibliatudományi irányultságú, sokkal inkább modern kultúrakutatási trendekkel foglalkozik. Ebből következik a továbbiakban tapasztalható hangsúlyeltolódás is, illetve a bibliatudomány alapvetően alárendelt szerepe.
