Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)

2012 / 3. szám - TANULMÁNY - Retkes Attila: Unitarizmus Magyarországon a kezdetektől az önálló egyházkörig (1902)

Unitarizmus Magyarországon a kezdetektől az önálló egyházkörig

25

„Ha Gál Miklóst mellőztem volna, altkor esetleg még Csifót142 is elmellőztem volna, s Józan Miklóst neveztem volna ki Budapestre. Mert meggyőződésem szerint ebből fog a legjobb pap válni. De csak a múlt őszön jött le Oxfordból. S ha őt nevezem ki a legelső papi állásunkra, egyházunkra, méltán felindulhattak volna eljárásom ellen többen a papok közül. Mikor még most is, hogy Józant Torockóra rendeltem a Gál Miklós helyére, nem egy hang emelkedett ellenem, hogy' a szolgálati évekre nem vagyok tekintettel, s Józanért mellőztem másokat, akik szerettek volna Torockóra menni. Hát igazságot mindenkinek bizony soha se lehet tenni. Nekem teljes megnyugvásom, hogy az adott körülmények között a leghelyesebben cselekedtem.”1«

4.1. Gál Miklós lelkészi tevékenysége (1896—1899)

Gál Miklós 1859-ben született a Hargita és Brassó megye határán fekvő Városfalván. Tanulmányait a kolozsvári unitárius teológián végezte, majd az egyház három évre (1881-1884) Londonba küldte. 1884. szeptember 5- től tizenegy7 és fél éven át a Torockói Unitárius Egyházközség lelkészeként szolgált, ekkor Ferencz József püspök Budapestre rendelte ki. 1899-ben - jó szándékú, de sikertelen fővárosi szolgálata után - lemondott, és hazatért Erdélybe, majd 1900-tól huszonkét éven át Torockószentgyörgvön szolgált. Amikor - két évvel a trianoni békediktátum után - a román állam mindössze 800 lejben határozta meg nyugdíját, visszatért Budapestre, ahol magántisztviselőként dolgozott, és 1936-ban bekövetkezett haláláig a Budapesti Unitárius Egyházközség presbitériumának tagja illetve pénztárnoka volt.144

Néhány dokumentum Gál budapesti lelkészi működéséről:

1. Az 1896. február 21-i püspöki vizitáció dokumentumaiból kitűnik, hogy Gál Miklós folyamatosan növekvő létszámú egyházközségben kezdhette meg lelkészi szolgálatát. 706 budapesti és 986 vidéki unitárius tartozott az egyházközséghez, amelynek lélekszáma így7 1674 volt. A befizetett egyházfen ntartói járulék ugyanakkor csak lassan gyarapodott: 1895-ben 2943 forint felajánlásból 1471 forint folyt be, míg 424 forintot utólag kellett behajtani.1«

2. 1896. április 24-én a presbitérium úgy döntött, hogy Lőrinczi Dénes segédlelkész felmondása után ismét Ferencz József püspökre bízza az új segédlelkész kijelölését. Bedő Albert gondnok felvetette, hogy7 szükség van- e egyáltalán hitoktató segédlelkészre, de Gál Miklós és a presbiterek többsége is úgy ítélte meg, hogy érdemes az állást fenntartani.146 Néhány héttel

142 Csifó Salamon (1865-1934) a kolozsvári teológia elvégzése után Londonban és Párizsban tanult. 1889-től egy évtizeden át árkosi lelkész, majd 1902-től a Kolozsvári Unitárius Egyházközség lelkésze, a teológián az egyháztörténet és az egyházjog előadója, végül a kar dékánja. Hittankönyve, prédikációs kötete és oktatási tárgyú cikkei jelentek meg.

14:t Ferencz József: Napló, 3. füzet (kézirat). - EUEGyL.

144 Unitárius Értesítő, 1936.11-12. sz.

144 BUE. közgy. jkv., 1896. február 21. - MUEMEL. IV/1/I/36.

146 BUE. KT. jkv., 1896. április 24. - MUEMEL. IV/1/I/36.