Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 3. szám - TANULMÁNY - Retkes Attila: Unitarizmus Magyarországon a kezdetektől az önálló egyházkörig (1902)
4 Egyháztörténeti Szemle XIII/3 (2012) Közoktatási Minisztériumban titkárrá, később osztálytanácsossá nevezték ki - köztisztviselői munkáját Eötvös József, Pauler Tivadar és Trefort Ágoston minisztersége idején végezte. Teológiai képzettségét kiaknázva lakásán több alkalommal tartott házi istentiszteletet, illetve néhányszor keresztelési és temetési szolgálatot is végzett. Ferencz Józsefnek az EKT számára készített beszámolójából tudjuk, hogy 1869. június 13-án délelőtt zsúfolásig megtelt a Széna téri tanoda díszterme; az istentiszteleten becslések szerint 120-140 fő jelent meg. A Vasárnapi Újság tudósítása szerint „oly sok hallgató gyűlt össze - reformátusok, katholikusok, lutheránusok vegyesen -, hogy a terem nem volt képes befogadni őket. El lehet gondolni, hogy a legmíveltebb közönség volt, képviselők, tudósok, írók, tanárok.”8 Ferencz részletesen beszélt az Unitárius Egyház háromszáz éves történelméről, majd összefoglalta az unitárius hitelveket és eszmerendszert, amelyből „az Istenben való hitet, Krisztus példájának követését és a felebaráti szeretetet emelte ki”. Az úrvacsorái ágenda után tizenhat férfinak és nyolc nőnek szolgáltatta ki az úrvacsorái jegyeket. A Pest-Budán élő unitáriusok - köszönetük jeléül - 1869. június 20-án egy kelyhet5 6 küldtek Ferencz Józsefnek Kolozsvárra. 1. A budapesti leányegyházközség megalakulása Fél évvel az első nyilvános istentisztelet után a Pest-Budán élő unitáriusok az EKT támogatását kérték a fővárosi hitélet megerősítése érdekében. Az 1869. december 30-án kelt beadvány így fogalmazott: „Többen itt a fővárosban, akik Buda-pesten hivatali alkalmazást nyertünk; többször tanácskoztunk a felett, hogy módunkhoz s a körülményeinkhez képest vallási s egyházi életünk nyilvánítására s ismertetésére itt mit tehetnénk. Elvégre abban állapodtunk meg, hogy miután aránylag csekély számunk, s szegénységünk miatt egy állandó imaház s rendes lelkészi hivatal szervezéséhez most módunk nincs; mint különben is a kolozsvári anyaegyházhoz tartozók, kérjük fel a nevezett anyaegyházközség egyik rendes lelkészét, s nevezetesen tisztelendő Ferencz József urat, kihez múlt évben is szerencsénk volt, hogy mint rendes lelkészünk évenként egyszer legalább minket látogasson meg, s köztünk tartson isteni tiszteletet.”7 8 Az EKT 1870. január 23-i ülésén a kérést támogatta, egyúttal a budapesti hitélet támogatására 150 forint adomány átutalásáról is döntött, miközben elfogadta Buzogány Áron felajánlását, hogy a lelkész útiköltségét, illetve az úrvacsorái kenyér és bor költségét a pest-budaiak állják.8 Buzogány 1870 5 Vasárnapi Újság, 1869. június 20. 6 Ferencz József 1916-ben, püspökké választásának negyvenedik évfordulóján a kelyhet visszaajándékozta a Budapesti Unitárius Egyházközségnek. Jelenleg is a Nagy Ignác utcai templomos ingatlan lelkészi hivatalában található; az idősebb egyháztagok emlékezete szerint keresztelési szertartásokon használták. 7 Idézi: Szaniszló JÓZSEF: A Budapesti Unitárius Egyházközség története a jegyzőkönyvek tükrében. Bp., 2010. (továbbiakban: SZANISZLÓ, 2010.) 13. p. 8 Az Egyházi Képviselő Tanács (továbbiakban: EKT.) jegyzőkönyve (továbbiakban: jkv.), 1870. január 13. - EUEGyL.
