Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)

2012 / 2. szám - RECENZIÓK - Simon Ervin: Zágoni Jenő (szerk.): Baptisták a második világháborúban

Recenziók 111 A magángyűjteményekből és egyéb, pontosabban meg nem nevezett forrásokból származó képmelléklet ezúttal is igen bőséges. Hozzáfűzniva­lónk csupán annyi volna, amennyit a korábbi kötet alkalmával már jelez­tünk: ha lehetséges, lássuk el címmel, dátummal és forrásmegjelöléssel a képeket. Adattárról lévén szó, szerencsés módon hely- és névmutató teszi teljessé a könyvet. Az egész kötetet a Függelék zárja, mely két személy háborús visszaemlékezéseit tartalmazza. Talán kései előbukkanásuk miatt nem lettek beillesztve a törzsanyagba. Az olvasók eligazodását és a felhasz­nálást megkönnyítő jegyzetek közül a forrásjegyzéket hiányoltuk leginkább, mely az első kötet alkalmával még rendelkezésünkre állt. Ugyan a folyószö­vegben számtalanszor találkozunk különböző folyóiratokra való hivatkozá­sokkal, de a kivitelezés ott sem olyan precíz, mint a korábbi műben. To­vábbá elmaradt néhány könyv bibliográfiai adatainak pontos feltüntetése. A frissen megírt és már publikált vagy korábbról rendelkezésre álló vissza­emlékezések közti eligazodást megkönnyítette volna egy efféle lista. Az összegyűjtött anyag szakmai felhasználásának (folklorisztika, fotó­antropológia, publicisztika stb.) lehetőségeiről leírtakat továbbra is rele­vánsnak tekinthetjük, kiegészítve mindezt azzal, hogy a második világhá­borús hadifoglyok visszaemlékezései mára már szinte könyvtárnyi anyagot tesznek ki, de a szovjet táborokra vonatkozó tudományos munkák száma is jelentősnek mondható. A szerkesztői koncepció leglényegesebb pontjairól viszont ezúttal is szívesen olvastunk volna több információt. Az első kötet alkalmával ugyané ponton éreztünk némi hiányt. A bevezető sorokban értesülünk arról, hogy felhívások, megkeresések, értesítők, körlevelek kísérték az anyag összeállí­tását, ám a konkrétumokra (mióta, hol, melyik lapokban stb.) való kitérés megint elmaradt. E mellett azt lett volna még jó tisztázni, hogy milyen elvek szerint szelektálták a baptista folyóiratok második világháborús te­matikájú cikkeit. Rövid szemlénk után ugyanis világossá vált, hogy ha kü­lön rovatot nem is nyitottak az új háború eseményeinek ismertetésére e lapokban (A Kürt, Békehírnök), mint azt korábban tették, azért elszórtan, változó terjedelemben, de meglehetős rendszerességgel (Egyről-másról, Innen-onnan, Népakadémia stb. című rovatok) találkozhatott a korabeli olvasó hadi-katonai és egyéb háborús írásokkal (például az első világhábo­rút lezáró békerendszerek érintése, hadisikerek, szövetségi rendszerek). Alighanem a kötet terjedelmi korlátáinak és tudatosan vagy kevésbé tuda­tosan megválasztott jellegének lehetett némi köze az írások ilyen szempon­tú szűrésében, ugyanis ami maradt, az kevésbé hadtörténeti, sokkal inkább személyes és felekezeti jelentőséggel bír. Ezzel összefüggésben merült fel bennünk a következő kérdés is: hogyha az első kötet kapcsán azt jegyeztük meg, hogy kis kiegészítéssel és utómunkával gyakorlatilag a korabeli bap­tista sajtó és közvélekedés keresztmetszetét kaphatnánk meg a háborús évek forgatagára vonatkozóan, akkor számolhatunk-e hasonlóval a máso­dik kötet esetében? Tekintve, hogy ezúttal érezhetően nagyobb szerephez jutottak az utólagosan elkészített beszámolók, továbbá a gyűjtési­szerkesztési elvek terén is volna még tisztáznivaló, így jelen adattár eseté­ben óvatosabban fogalmaznánk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom