Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)

2012 / 2. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Csohány János: Trianon és a magyar református egyház

82

Egyháztörténeti Szemle XIII/2 (2012)

Csehszlovákia 63 ezer négyzetkilométer területet kapott 3,5 millió lakossal. Ebből 1 072 000 volt magyar, a reformátusok száma 217 ezer. 1923- ban Léván tartotta alkotmányozó zsinatát, melyet a Csehszlovák Köztársaság csupán évek múlva hagyott jóvá. A történelmi hagyományoknak megfelelően Dunántúli Egyházkerületnek nevezték a pozsonyi székhellyel megalakult egyiket, a másikat Tiszáninneni Egyházkerületnek hívták és Rimaszombat lett püspöki székhelye. A harmadik a Kárpáti Kerület a volt Tiszántúli Egyházkerülettől elcsatolt részeket ölelte fel, ott munkácsi székhelyén 1923-ban iktatták be a püspököt. E kerület megalakításának jogi folyamata sokáig elhúzódott, csupán 1932-ben ismerte el a prágai kormány.

Románia 103 ezer négyzetkilométer területet kapott 3,5 millió lakossal, akik közül 1 664 000 volt magyar, közülük 719 000 református. Erdély 1541-től 1868-ig önálló ország volt, református egyháza 1564-ben kapott az országgyűléstől szabad vallásgyakorlati jogot. 1881-ben a Debreceni Zsinaton egyházkerületként egyesült a Magyar Királyság addigi négy egyházkerületével egy országos egyházzá. 1921-ben az erdélyi egyházkerület püspöke letette a hűségesküt Bukarestben, ezzel a román kormány elismerte ezt a református egyházkerületet.

1922-ben iktatta be hivatalába Nagyváradon a Tiszántúli Egyházkerülettől elcsatolt területen alakult Királyhágómelléki Egyházkerület közgyűlésén annak új püspökét Nagy Károly erdélyi püspök. A román kormány azonban az elismerését 1926-ig halogatta, a két romániai magyar református egyházkerület zsinatának megtartását 1929-ben engedélyezte, amikor is Kolozsvárott egyesült Romániai Református Keresztyén Egyház néven a két ottani egyházkerület. 1940 augusztusában a II. bécsi döntés értelmében a Királyhágómelléki Református Egyházkerület legnagyobb részét Magyar- ország visszakapta, ezért a kerület akkor megszűnt, és visszatért a Tiszántúli Református Egyházkerület kebelébe. A II. világháború után ismét Romániának adták a nagyhatalmak ezt a területet, és az egyházkerület újjáalakult. A II. bécsi döntés Észak-Erdélyt is visszaadta Magyarországnak, maga Kolozsvár is visszatért a Magyar Királysághoz, minek nyomán az Erdélyi Református Egyházkerület jó részét is az anyaországhoz csatolták. 1944-ben ismét román uralom alá került, amit az 1947. évi párizsi béke szentesített. 1990-ben a két egyházkerületből álló Romániai Református Keresztyén Egyház 1 millió taggal számolt.

A Szerb-Horvát-Szlavón Királyság 21 ezer négyzetkilométer területet kapott Magyarországból 1,6 millió lakossal, amiből 461 000 volt magyar. A reformátusok száma 49 826 volt, de ezek 37 magyar, 12 német, 2 cseh és horvát gyülekezetben éltek. A Jugoszláv Királyság 1930-ra engedélyezte zsinat összehívását, az kidolgozta a Jugoszláv Királyság Keresztyén Református egyházának alkotmányát, megválasztotta első püspökét. Az állam elismerte az egyházat, megerősítette alkotmányát és püspökét, valamint vezető tisztségviselőit.‘4 A világ magyar reformátussága 1920 után is érezte 14

14 A területi és lakossági adatok forrása: Bertényi Iván - Gyapay Gábor: Magyarország rövid története. Bp., 1992. 519. p. Az elcsatolt területek reformá- tusságának lélekszámára, valamint egyházzá szerveződésére, állami elismer-